A kormány csalómágnest épített egy pályázatba, aztán meglepődött, hogy ellepték a csalók

Hiába vártak egy évig a pénzre azok a pályázók, akik vidéki mikrovállalkozások indítására akartak uniós támogatást nyerni. Hosszú várakozás után a Miniszterelnökség ugyanis múlt pénteken a „jelentős számú visszaélések miatttörölte a pályázatot.

A minisztérium korábban feljelentést is tett, mert amikor 2016 őszén egy hónap alatt 11 ezer kérelem futott be, úgy érezték, hogy „a pályázati maffia” próbálja behúzni a pénzeket.

Pedig pont a minisztériumban alakították úgy a feltételeket, hogy azok alapján nem is kellett volna komolyan elszámolni a pénzekkel. A kormánynak egyébként is az a célja, hogy minél hamarabb lekösse az uniós pénzeket, és a lazább szabályok elvileg gyorsíthatnának az uniós pénzek elosztásán.  Csakhogy itt pont emiatt maradtak nagyon sokan támogatás nélkül.

Csalómágnes

A felhívásba a minisztériumban külön beleírták, hogy az elszámolásnál sem számlákat, sem bizonylatokat nem kérnek, de az állam arra sem különösebben kíváncsi, hogy a beszerzés megfelelt-e a piaci árnak. És a helyszíni ellenőrzéskor sem fognak ezekkel szőrözni:

Az egyszerűsített elszámolási módok esetében, a költségek felmerülését a kedvezményezettnek nem kell alátámasztania háttérdokumentumokkal (például számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek sem a kifizetési kérelem mellékleteként nem kell a költség felmerülését igazoló dokumentumokat benyújtani az irányító hatósághoz, sem elkülönítetten nem szükséges őrizni azokat a projekt helyszínén/nyilvántartásában. 

A hazai számviteli szabályoknak megfelelően a bizonylatokat természetesen meg kell őriznie a kedvezményezettnek, viszont a támogatást nyújtó és ellenőrző szervezetek helyszíni ellenőrzés során sem vizsgálják ezeket.”

Nem csoda, ha megmozgatta a fantáziáját azoknak is, akik csak az “ingyenpénzt” akarták behúzni. Nem is voltak kevesen. A nem mezőgazdasággal foglalkozó, vidéki cégek támogatására 2016 október elejétől lehetett beadni a pályázatokat, és a tervek szerint egészen 2018 októberéig lehetett volna indulni.

A pályázat direkt a 10 ezer fő alatti településeken élőket célozta meg. Az indulás pedig nem volt nehéz, gyakorlatilag az indulóknak csak egy üzleti tervet kellett leadni arról, hogy mihez kezdenének a 12,5 millió forintos támogatással. Ráadásul még önerőt sem kellett volna fizetni.

Csakhogy egy hónap alatt tízszer annyi jelentkezés futott be, mint amennyivel a kétéves időszakra számoltak, ezért már 2016 novemberében felfüggesztették a pályázatot. A 11 ezer jelentkező összesen 140 milliárd forint értékben igényelt támogatást, miközben a teljes keret csak 13,85 milliárdot tett ki.

Az már a Miniszterelnökség feljelentéséből derült ki, hogy a tömegesen beadott pályázatok nagy része kamu volt.

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztési államtitkár decemberben már arról beszélt, hogy egy jól körülhatárolható pályázatíró maffia próbálhatott rákapcsolódni a kiírásra. Kelet-Magyarországról több száz olyan pályázat érkezett, amelyek szinte teljesen egyformák voltak, csak a benyújtó magánszemélyek adataiban különböztek.

Azok jártak rosszul, akik tényleg itthon akartak vállalkozni

A Miniszterelnökség leginkább arról beszélt, hogy sikerült megakadályozni a pénzek lenyúlását. Csakhogy a szokatlanul laza feltételeket kihasználni próbáló csalók és az egy évig elhúzódó vizsgálat miatt azok szívták meg legjobban, akik arra számítottak, hogy tényleg be tudják indítani a saját vállalkozásukat. Ők 2016 ősze óta vártak az eredményre, amíg a múlt héten a Miniszterelnökség ki nem adott egy közleményt, hogy majdnem másfél év vizsgálódás után visszavonja a pályázatot. Vagyis senki sem kap a pénzből.

A teljes pályázat visszavonásán sokan nemcsak azért háborodtak fel, mert úgy érzik, ezzel egy kalap alá vették őket a csalókkal, hanem a pénzüket is elbukták. Akik előre fizettek pályázatírónak vagy a tervezőnek, azoknak december 29-én kellett szembesülniük azzal, hogy feleslegesen szórták el a megtakarított pénzüket.

Beszéltünk olyan pályázóval is, aki saját felelősségre elindította a vállalkozását, mert az ügyintézők még tavaly szeptemberben is azzal biztatták, hogy a pályázat folytatódik, legfeljebb hiánypótlást kérnek. Mivel így a támogatásra csak akkor számíthattak, ha tartják magukat a pályázatban vállalt feltételekhez, ezért még egy alkalmazottat is felvettek részmunkaidőre, pedig a rá költött saját pénzüket inkább irodabérlésre vagy reklámra költötték volna. Mivel a pályázatukban egy év után sem volt fejlemény, tavaly novemberben az alkalmazottat is el kellett küldeniük.

Vagyis ha nem kellett volna a minisztérium döntésére várniuk, sokkal ésszerűbben költhették volna el a pénzüket.

Kérdésünkre a Miniszterelnökség a pályázatok értékelésének elhúzódásával indokolta, hogy csak egy évvel a csalásgyanú felmerülése után vonta vissza a pályázat. Megállapították, hogy a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan volt, így a minisztérium szerint nem teljesülhettek volna a megfogalmazott célok. Ezért döntött most a Miniszterelnökség a pályázat visszavonásáról. A csalásokkal kapcsolatos nyomozás jelenleg is zajlik, annak állásáról a Miniszterelnökségnek sincs információja.

Bár a kártérítésről szóló kérdésünkre a minisztérium kitérő választ adott, a bebukott pályázókat azzal biztatják, hogy a Miniszterelnökség már vizsgálja annak lehetőségét, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához.

Forrás: www.444.hu