Annyira megkavarták a törvényeket, hogy adókötelesek lettek a gazdák támogatásai?

Miközben az agrárberuházások dübörögnek, a gazdálkodók életét a tervezetthez képest megugrott költségek mellett adózási anomáliák is nehezítik. A Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásában részesült, kettős könyvvitelt vezető kedvezményezetteknek a támogatás után adózni kell, a változáshoz jogszabály módosításra lenne szükség.

A néhány éve tervezett beruházási költségek már nem állják meg a helyüket, a kivitelezési árak több számjegyű növekedése miatt többletforrás igény merül fel a vállalkozásoknál az agráriumban is. Amennyiben erre nincs lehetőség, húznak a tervekből, ez esetben viszont maga a támogatás kérdőjeleződhet meg.

Ha ez még nem jelentene elég gondot, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kettős könyvvitelt vezető, a Vidékfejlesztési Programban beruházási támogatásban részesült tagjai azzal szembesültek, hogy a részükre megítélt beruházási támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, azaz a támogatást 9 százalékos társasági adó (TAO) terheli.

Keresztülhúzzák egymást a jogszabályok

Utóbbi problémát a MOSZ megítélése szerint csak részben kezeli, hogy a kapott beruházási támogatást a felhasználásig halasztott bevételként kell nyilvántartani, mert ez nem garantálja azt, hogy a felhasználáskor ne kelljen adót fizetni, azaz a támogatás az esetek egy részében adóalapot fog képezni. Ebből következően az adott társaságot az uniós beruházási támogatások után adófizetés terhelheti – mondta a Napi.hu-nak a MOSZ főtitkára, Horváth Gábor. Közölte, a MOSZ úgy látja, további problémát jelent, hogy nincs szinkronban a jogalkotás, mivel a kérdést szabályozó számviteli törvény és ennek 2017. évi módosítása, amelynek a 272/2014. kormányrendelet az alapja, más szabályokat tartalmaz, mint a szintén hatályos, 23/2007 FVM rendelet.

Utóbbi szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezetteknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezetteknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. Viszont a számviteli törvényt kiegészítő kormányrendelet alapján egyéb bevételként kimutatott, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott -, utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét a projekt szempontjából bevételnek kell tekinteni. A számviteli törvény szerint pedig a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kell tekinteni a belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás összegét.

Fentiek alapján a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatás elszámolásának módosítása többletterhet ró a kettős könyvvitelt vezető agrárvállalkozásokra, valamint az sem egyértelműen szabályozott, hogy esetleg visszafizetés esetén a támogatás után megfizetett adót miből kell fedezni. A MOSZ Varga Mihály pénzügyminiszterhez fordult az ügyben, azt kérve, hogy a probléma a gazdálkodók érdekében megoldásra kerüljön.

Egymásra mutogatnak a minisztériumok

A Pénzügyminisztérium (PM) ez ügyben készült írásos állásfoglalása szerint a számviteli törvény jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy kapott támogatást jogszabályi előírás alapján a tőketartalék terhére számoljanak el. A PM rámutatott arra, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017 FVM rendelet a hatálya alá tartozó fejlesztési támogatásokra kimondja, hogy azokat a tőketartalékba kell elszámolni. A 2014-2020. időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 272/2014 kormányrendelet azonban nem tartalmaz ilyen előírást. Ahhoz, hogy a kormányrendelet szerinti fejlesztési támogatások a számviteli törvény korábban hivatkozott előírása alapján a tőketartalék javára elszámolásra kerülhessenek, a kormányrendeletet kell módosítani, azt kell a rendelet hivatkozott előírásával kiegészíteni – véli a PM.

A kormányrendelet azonban nem tartozik a PM hatáskörébe, ezért a minisztériumnál azt javasolták, hogy a jogszabály módosítást a kormányrendeletet előkészítő agrártárcánál kell kezdeményezni. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok értelmezésére a PM nem rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelelően az előzőekben kifejtett álláspont kizárólag olyan szakmai véleménynek tekinthető, amely sem a bíróságokat, sem a közigazgatási szerveket nem köti vagy befolyásolja.

Az Agrárminisztériumnál jeleztük a helyzetet, azonban a tárcától a cikk megjelenéséig nem érkezett reagálás.

Forrás: https://www.napi.hu