Beruházási lázban ég a mezőgazdaság

Nyolc éve nem fordítottak annyi pénzt mezőgazdaságigép-lízingre, mint most – írta a Magyar Hírlap kedden. Egyre több az agráriumhoz köthető beruházás, a gépvásárlás. A sikeres pályázatok módot adnak a hitelfelvételre is.

Az első fél évben harminc százalékkal nőtt a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat beruházásainak volumenindexe az egy évvel korábbi szinthez képest. A csaknem 151 milliárd forintnyi beruházás mintegy felét gépek és alkatrészek beszerzésére fordították – mondta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. Hozzáfűzte: a gazdák 76,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket ez év első felében, s ez negyvenszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest. Mezőgazdasági alkatrészek beszerzésére 23,5 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi alkatrészforgalmat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az első féléves gépforgalomból 64 százalékkal részesedtek az erőgépek, ezen belül 54 százalékos arányt képviseltek a traktorok, míg 33 százalék a gabonaarató-, cséplőgépek és 13 százalék az egyéb erőgépek aránya.

A Magyar Lízingszövetség összesítése szerint a mezőgazdaságigéplízingben újonnan kihelyezett összeg 35,2 milliárd forintot tett ki az év első felében, ami tizenhat százalékos emelkedést jelent éves szinten. Ráadásul ez az összeg nyolcéves csúcs. Fórián Zoltán hangsúlyozta: a gazdák megértették, hogy jelenleg olyan egyedülálló lehetőségeik vannak a fejlesztésre, amelyek többé nem állnak elő így együtt. A soha nem látott mélységben lévő kamatok és támogatott hitelkonstrukciók mellett a mezőgazdasági támogatási rendszer is csúcsra jár, és a piaci nyomás is megfelelő ahhoz, hogy a termelőket lépésre késztesse. Ezt a Takarék Agrárhangulati Index is mutatja. A negyedik negyedéves felmérés szerint a mezőgazdasági üzemek 77 százaléka tervez beruházást a következő tizenkét hónapban. Miközben a cégek a fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt beruházásait továbbra is a pályázatok eredményétől teszi függővé. A gazdálkodók többsége, 52 százaléka a technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben.

A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője felhívta a figyelmet arra, hogy összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százaléka a szinten tartásban, négy százaléka pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.

A gazdálkodók mindig óvatosak voltak a hitelfelvétellel. Elég arra utalni, hogy a tavalyi beruházásokat 82 százalékban saját forrásból finanszírozták. A legfontosabb fejlesztési cél manapság a humánerőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés. A gazdák ugyanis tisztában vannak hatékonysági tartalékaikkal. A Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatainak eredményeit most teszik közzé. Fórián Zoltán szerint mivel a mezőgazdasági termékek közül az élelmiszer-feldolgozás után a kertészeti pályázatok nyertesei is értesítést kapnak, így jól érzékelhető zsongás indult el az agrárhitelezési piacon. Úgy véli, hogy az év második felében tovább emelkedik a mezőgazdasági beruházások értéke. Erre a takarékok felkészültek: április vége óta áll rendelkezésre a VP Garancia előleg, amely a piacon elsőként jelent meg, és célja a nyertes pályázók mielőbbi és gazdaságos előleghez jutásának elősegítése. A VP szabályai szerint ugyanis a támogatói okirat birtokában a nyertesek azonnal jogosultak az elnyert összeg ötven százalékának előlegként való felvételére. Ehhez azonban százszázalékos fedezetet kell nyújtani, amit a garanciaelőleggel gyorsan fel tudnak mutatni, és százmillió forint garanciaigényig nem szükséges tárgyi fedezet sem. Emellett a megvalósításhoz szükséges önerő és előfinanszírozás iránt is nagy keresletre lehet számítani.

 

Forrás: www.agronaplo.hu