Brüsszelből dicsérték meg a magyar mezőgazdasági rendszert

A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenéről és jövőjéről beszélt az Agrárszektor 2016 konferencia nyitóelőadásában Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Kiemelte, hogy a KAP az Európai Unió egyik alappillére, a mezőgazdaság pedig nem csak üzlet, hanem egy európai életforma és az európai földek egyik legfontosabb felhasználási formája.

Korte szerint a kontinens és a világ politikáját jellemző bizonytalanságok a magyar agráriumra is hatással lehetnek. Emlékeztetett, hogy Magyarország is érezni fogja a Brexit hatását. Az Egyesült Királyság – amellett, hogy fontos szereplője a KAP alakításának – nettó befizetője az uniós kasszának, így a kilépése után ide is kevesebb pénz jut majd.

Joost Korte ugyanakkor a bizonytalanság ellenére optimistán tekint az EU mezőgazdaságának jövőjére. Emlékeztetett, hogy a KAP a leginkább integrált területnek számít az uniós politikában, mely megítélése szerint sikeresnek tekinthető. Úgy véli, hogy a statisztikák alapján Magyarország jól teljesített, a 2004-es csatlakozás óta jelentős javulást sikerült elérni: növekedett a mezőgazdaságban dolgozók bére, bár az még mindig elmarad az európai átlagtól és a más szektorokban megszokottól.

Beszédében külön dícsérte a magyarok által kitalált Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszert (MKR) is, mely nagyban segíti a gazdálkodókat.

Négy komoly kihívását említett az agrárium jövőjében. Elsőként a mezőgazdaság ellenállóságának növelését és a kockázatkezelés fontosságát emelte ki. Az Európai Unió továbbra is fontosnak tartja a szabad mozgás és a piacorientált megközelítés megtartását. „Innovatív megoldásokat kell találni a kockázatok kezelésére, mivel nem lehet minden évben új válságcsomagokkal előjönni” – mondta. Egy ilyen megoldás lehet az, ha a támogatások egy részét félreteszik a gazdálkodók jövedelmének stabilizálására. Beszélt arról is, hogy javítani kell a gazdálkodók pozícióját az ellátási láncba, ehhez pedig többet kell tudni a folyamatokról, foglalkozni kell az igazságtalan kereskedési módszerekkel, valamint javítani kell a termelők közötti együttműködést.

Másodikként a fenntarthatóság fontosságát emelte ki: gyakran a környezeti problémák egyik okozójaként tüntetik fel a mezőgazdaságot, amit igazságtalannak tart. Harmadikként az innovációról beszélt, elmondta, hogy a termelők nem mindig nyitottak az újításokra, így komoly befektetésekre van szükség. Negyedikként pedig az egyszerűsítés szükségességét emelte ki. „Semmi sem egyszerű az EU-ban, de a KAP esetében még bonyolultabb minden, mint kellene” – mondta. Az Európai Bizottság épp ezért 2017-ben publikál majd egy kiadványt a KAP egyszerűsítésére és modernizálására vonatkozóan, amit egy komoly konzultálási folyamat előz majd meg.

forrás: Agrárszektor.hu

Vélemény, hozzászólás?