Fejlesztene a vidék

Átlagosan hosszabb időt töltenek a vendégek a falusi turisztikai szállásokon, mint más idegenforgalmi helyeken. Az iskolai szünettel kezdődik a szezon.

Kedvezőbb adózási feltételeket és a bürokratikus akadályok lebontását igényli a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott 2395 falusi vendéglátóhely. Elsősorban a keleti, észak-keleti megyékben erős ez az idegenforgalmi ágazat, főleg Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében, valamint az Alföld tanyás régióiban. Míg az átlagosan eltöltött napok száma a hazai kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 nap, addig a falusi szálláshelyeken 2,7 napig tartózkodnak a vendégek. Tavaly több mint 500 ezer vendégéjszakát töltöttek főleg hazai turisták falusi vendégfogadókban.

Az értékes természeti, építészeti, kulturális helyek, a túrázásra alkalmas hegyvidékek, a Mátra, a Bükk és persze a természetes vizek vonzzák a falusi turizmus iránt érdeklődő vendégeket – nyilatkozta a Népszavának Frankó Pál, a Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke. Bár nem kötelező a szövetségi tagság, a nyilvántartott falusi turizmussal foglalkozó vállalkozások több mint fele tagja a FATOSZ-nak – tudtuk meg. Ma már a kisebb városokban élők sem nagyon találkoznak a falusi gazdálkodással, háziállatokkal, zöldség-gyümölcs kertekkel. Ezért a FATOSZ arra igyekszik ösztönözni a szállásadókat – bár nincs könnyű dolga -, hogy a portákon minél inkább megőrizzék és bemutassák a mezőgazdasági tevékenységeket. Azt szeretnénk elérni, hogy minél több helyen legyen egy kis fűszernövény-, konyhakert, baromfiudvar. Az is megoldás lehet, ha a szomszédban van ilyen háztáji gazdaság. Így a gyerekek megtudhatják, hogy nem fóliában születik a csirke és nem dobozban terem a tojás. Az adott vendégfogadó hely minősítésétől, étkezési lehetőségektől, a szolgáltatásoktól és a turisztikai kínálattól függően átlagosan 3 500-9 000 forint egy személynek egy éjszakára a szállásdíj.

A falusi turizmus fejlesztésére a vidéki térségekben a falusi és egyéb szálláshelyek kialakítására, felújítására, és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásfejlesztésekre maximálisan 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást használhatnak fel – tájékoztatta a Népszavát az Agrárminisztérium. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatra a felfüggesztésig több mint 1600 támogatási kérelem érkezett, a 36 milliárdos keret majdnem dupláját kitevő összegre. Az első körben értékelt pályázatok eredménye alapján 550 mezőgazdasági termelő – mert csak ők jelentkezhettek -, mintegy 23 milliárd forintból indíthat turisztikai fejlesztéseket.

Az Európai Unió közösségi kezdeményezései között is van, amelyik támogatja a vidék gazdasági fejlesztését. A LEADER helyi kezdeményezésekre épít, a pályázatokat, felhívásokat a helyi akciócsoportok hirdetik meg az adott térségben jelentkező igényekre alapozva. Egyes kiírásokban kizárólag már működő vendégházak és szolgáltatások fejlesztése támogatható, de sok esetben az induló vállalkozások is kedvezményezetté válhatnak. Más pályázatok viszont kifejezetten turisztikai jellegűek, mivel az aktív turizmust, a borászati tevékenységet, az agro-ökoturizmust, a falusi vendégasztalt, vagy rekreációhoz kapcsolódó bővítést támogatják. A támogatási összegek és a szükséges önerő felhívásonként eltérőek, de jellemzően 3-10 millió forint közé esik az elnyerhető forrás, ami a beruházás 50-70 százalékát fedezi, a fennmaradó részt saját tőkéből kell állni.

A szövetség elnöke szerint a jelenlegi szabályozás eltér a szakma által hangoztatott és elvárt szempontoktól. Nem értenek egyet azzal a megkötéssel, hogy csak az öt ezernél kisebb lakosságú településeken lehet a falusi vendéglátást folytatni. Mintha a törvénykészítők nem ismernék a külterület fogalmát. Érthetetlennek tartják, hogy egy nagyobb alföldi faluban a jogszabály szerint nem lehet falusi turizmussal foglalkozni. A szakemberek azzal sem értenek egyet, hogy külön jogi kategória a szállásadás és az úgynevezett vendégasztal, vagyis a falusi turizmus keretében a háznál adott étkezés. Külön-külön kell bejelentkezni a két kategóriára, s ez fölösleges bürokrácia. A szállásadáshoz természetes módon hozzátartozik az étkeztetés – tette hozzá a szövetség elnöke.

Jelenleg a falusi turizmus a rövid távú lakáskiadással (airbnb) egy adókategóriába tartozik, márpedig a falusi szálláshely jövedelmezősége messze elmarad egy fővárosi lakás kiadásából származó bevételtől. A FATOSZ szerint a falusi vendéglátást kedvezőbb adózási feltételek illetnék meg.

Napraforgó minősíti a szállást
Az osztrák mintára bevezetett minősítési rendszer átvételével egy-négy napraforgóval jelölik az adott falusi szálláshely minőségét. A pályázó vállalkozó 5 évre kaphatja meg a minősítést jelző napraforgó jelet, de közben is többször ellenőrzik a szövetség és a Magyar Turisztikai Ügynökség megyei szervezeteinek szakemberei, tartja-e a színvonalat.
A maximumot az kaphatja az ingatlanra, aki minden szobához külön fürdőszobát kínál. A minősítésbe beleszámítanak a szolgáltatások is, így a programkínálat, a bemutatott helyi tevékenységek, de a házigazda képzettsége is. A minősítésnél figyelembe veszik a település adottságait, hagyományait is. Az egyik helyen a lovaglás, a másikon, például a hegyvidékeken a túrázás, míg az élővizek mellett a vízi sportok szerepelhetnek a kínálatban. Úgy tudni a vidékfejlesztést ismét magához vonzó agrártárca elavultnak tartja ezt a minősítési rendszert, hiszen többnyire a 3-4 napraforgós szálláshelyet keresik a pihenni vágyók. Azt tervezik az 1-2 napraforgós jelzéseket eltörlik.

Forrás: nepszava.hu