A bankok és a gazdák helyzetéről, az új finanszírozási megoldásokról, az agrárpiac előző költségvetési ciklusáról és az új Közös Agrárpolitikáról, annak beruházásokra és hitelezésekre gyakorolt hatásairól beszélgettek a szakemberek a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Emellett értékelték a régi és az új KAP-ot, valamint szó esett a Vidékfejlesztési Program tapasztalatairól és a bankszektor az agráriumban betöltött jövőbeli szerepét is megvitatták.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián bemutatta az Agrárláz 2020 című könyvet, amelyet a bank elemzői készítettek, és amely a tavalyi év összegzését és az idei évre vonatkozó prognózisokat tartalmazza. A könyv nemcsak a magyar agrárszektor egészét tekinti át, de a világot meghatározó eseményekre és trendekre is reflektál. Az ügyvezető igazgató ezután elmondta azt a banki oldalról unalomig ismételgetett tényt, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmének 66%-a a támogatásokból származik, a szektor hatékonysága elmarad a nyugat-európai átlagtól. Hollósi Dávid szerint a jövőben paradigmaváltásokra lesz szükség a bankok oldaláról is, mert a hitelezési döntéseket is befolyásolni fogja az, hogy a támogatások színvonala az új költségvetési ciklusban csökkenni fog. Ha jól használtuk fel az előző uniós ciklusok pályázati pénzeit és normatív támogatását, akkor az ágazat talán egy kisebb átállással, egy költséghatékonyabb gazdálkodással át fogja vészelni az időszakot és hozzá fog szokni ahhoz, hogy kisebb a támogatás, mert azelőtt is volt ilyen időszak
– mondta Hollósi Dávid.
Az ügyvezető igazgató szerint a szántóföldi növénytermesztés fogja a legkevésbé megérezni az új költségvetést, és az állattenyésztés, valamint a kertészet lesznek olyan helyzetben, aminél jobban oda kell figyelni. Mindenkinek fel kell majd készülnie egy piacosabb környezetre. Hollósi Dávid elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Programnak még nincs vége, a beruházások megvalósítása még folyik, a támogatások lehívása még folyik, a beruházáshoz a bankok 5-10 éves beruházási hiteleket adtak. Banki oldalról most kezdődik a meccs, hogy jó helyre adták-e azokat a beruházási hiteleket? Hollósi Dávid szerint a 2020-as évet valamilyen szinten még húzni fogják banki oldalról a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos folyósítások, de 2021-ben lesz egy nagy luk. A kérdés az, mikor fog beindulni a következő ilyen program, és mikor fog beindulni ténylegesen. Az elmúlt időszakban a legtöbben megvalósították a beruházásaikat, ezért a Takarékbank arra számít, hogy a beruházási aktivitás vissza fog esni kicsit. 2021-22 kicsit mérsékeltebb lesz, és talán a gépberuházások sem érik majd el azt a 170-180 milliárd forintos forgalmat, amit az elmúlt években elértek. Ami mindenképp pozitívum, hogy az előző hétéves ciklushoz képest több az okszerű beruházás.
Az állattenyésztés kapcsán az ügyvezető igazgató elmondta, hogy jelenleg borzasztó nagy dilemmában van a beruházó, a termelő és a bank is. Az állattenyésztés jövedelemtermelő képessége és a felvásárlási árak elkezdtek felfelé haladni. 10 évvel ezelőtt arról beszélt mindenki, hogy az ágazat halott. Aki ezt túlélte, és aki ezt csinálja, az nagyon szép árakat tud realizálni. Ez indukálhat beruházási szándékot, de semmi nem garantálja, hogy a számok jövőre is ilyenek lesznek. Hollósi Dávid elmondása szerint, ha lesz beruházási szándék, akkor a Takarékban valószínűleg egy puffert fog tenni a futamidőre. A szakember azon a véleményen volt, hogy a mezőgazdaság teljesítőképességére sokkal nagyobb hatással vannak a világjárványok, a felvásárlási árak, az önköltségi szintek és a forint-euró árfolyam, mint a banki konstrukciók. A támogatási előfinanszírozási szezon kapcsán Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaságban nagyon kicsi az előfinanszírozások aránya a normatív támogatásokhoz képest. Lassúak, bürokratikusak vagyunk ebben a kérdésben, talán még fedezeti oldalról is lehetnek problémák. A Takarékbanknak viszont március közepétől lesz megoldása arra, hogy gyorsan elő tudja finanszírozni a szükséges összegeket. Nem az árazás vagy az előfinanszírozás aránya a döntő, hanem az, hogy a megfelelő időben, gyorsan tudják folyósítani. A növekedés kérdését illetően Hollósi Dávid egy fehér foltot látott, amivel a bankszektornak foglalkoznia kell, ez pedig a cégtranzakciók, a cégegyesülések és a cégadás-vételek területe. Ezeknél az ügyleteknél jellemzően vagy generációváltás, vagy koncentráció van a háttérben. Erre lenne jó a kockázati tőke, de az nem népszerű Magyarországon. Ha a bankok tudnak erre megoldást találni, akkor tudnak majd még forrásokat biztosítani az ügyfelek részére.
Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint a magyar bankszektor fel fog készülni az új KAP-ra. Mindenki arra számít, hogy összességében romlani fog a helyzet, ami pedig banki, finanszírozói szempontból növelni fogja a kockázatokat. A vállalkozások kevésbé lesznek hitelképesek, a bankok jobban meg fogják nézni, kinek mennyi hitelt adnak. Leskó Tamás elmondta, hogy az AVHGA garantőr szervezet, az a dolga, hogy a kockázatokat kezelje, és ebben a helyzetben a gazdák mellett álljon. Ezért arra készülnek, hogy fel fog értékelődni a kezességük szerepe, ami kihívás lesz az alapítványnak, de ezt már csak a rendszerben betöltött szerepük miatt is vállalniuk kell. A Vidékfejlesztési Program értékelése kapcsán Leskó Tamás arról beszélt, hogy a beruházások zöme még a megvalósítás végén tart, az elszámolásoknál, ezért csak a következő évektől lehet majd felmérni a program hatását. A szakember szerint, ha mind a gazdálkodói, mind a finanszírozói oldalról jó döntések születtek, akkor annak erős versenyképesség-növelő hatása lesz.
Az állattenyésztés és az új KAP viszonyáról Leskó Tamás elmondta, hogy a kedvező nemzetközi helyzet sokak fantáziáját beindította. A kínai történések élénkítő hatással vannak a sertés-, a baromfi-, de a szarvasmarhatartásra is. Az AVHGA arra számít, hogy az elkövetkező 4-6 éven keresztül kedvező helyzetben lesz az ágazat, ami azzal is jár, hogy a bankok inkább hozzájuk küldik majd az átlagnál kockázatosabb ügyleteket, mint például az állattartás és az élelmiszeripar. Az alapítványnak pedig, a finanszírozási döntésnél nemcsak a leendő ügyfél eladósodottságát és a megtérülés időtartamát kell vizsgálnia, hanem azt is, hogy az ügyfél rendelkezik-e a megfelelő szakértelemmel. Leskó Tamás szerint a bankszektor részéről a beruházási oldalon vannak még fehér foltok. Jobban kell figyelnie a gazdaságátadási és a hatékonyságnövelő beruházásokra, a digitalizációt, a precíziós gazdálkodást és az innovációt pedig minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözni kell. Leskó Tamás külön felhívta a figyelmet a földvásárlásokra, mert szerinte azok is kifelé viszik az ágazatból a pénzt, ezzel pedig növelik a forrásszükségletet.
Arra a kérdésre, hogy a magyar bankszektor fel tud-e készülni az új Közös Agrárpolitikára, Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank agrárszakértője elmondta, hogy a bankszektor jelenleg jó adósként kezeli az agrárágazatot, és bár lesznek lemorzsolódások, ez nem jelenti azt, hogy mindenki hitelképtelen lenne. A Magyar Fejlesztési Bank arra számít, hogy az agrárfinanszírozási piacon belül lesznek olyan szegmensek, amelyek már nem fognak beleférni a kereskedelmi banki hitelezésbe, még úgy sem, hogy garantőr szervezetek beállnak a kölcsönök mögé, de a szakértő mindenkit megnyugtatott, hogy azért ezek a területek is finanszírozhatóak lesznek. Ahol ki nem szolgált piaci szegmens található, az nem jelenti azt, hogy az a szegmens egy-az-egyben hitelképtelen
– tette hozzá Sebestyén Róbert.
Sebestyén Róbert a Vidékfejlesztési Program kapcsán kiemelte, hogy a program 850 milliárd forintos beruházási része a jogszerű beruházási döntések mellett valóban pozitív hatással volt. Az agrárszakértő szerint a következő ciklusban a beruházástámogatási ágon lehetnek problémák, a előfordulhat, hogy nehezebben fognak megújulni a beruházások. A most termőre forduló termelési ciklusba fordított beruházás esetén is elképzelhető és kockázatot jelenthet az, hogy a megváltozott támogatási környezet mellett az adósságszolgálat romlani fog, figyelmeztetett Sebestyén Róbert. A szakember rámutatott, hogy egy adott ország mezőgazdasági értékteremtő, jövedelemtermelő képessége mindig jól láthatóan, szépen korrelál a beruházások színvonalával. Aki többet ruház be, annak a mezőgazdasági jövedelemtermelő képessége is megy felfelé.
Sebestyén Róbert az állattenyésztés kapcsán hangsúlyozta, hogy az ágazatban mind biológiai, mind piaci okokból kifolyólag mindig van egy ciklikusság. Szerinte mindenképpen értékelendő az, hogy a magyar állategészségügyi intézkedések lehetővé tették azt, hogy a magyar állattenyésztési ágazat összességében mentes azoktól a járványoktól, amelyek a keleti, távol-keleti és nyugat-európai országokban is fellelhetőek. Az ágazat árban megjelenő jövedelmezősége még néhány évig fenn fog maradni, de a finanszírozóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy ez a ciklus épp hol tart és milyen irányba hat. Az agrárszakértő a támogatási előfinanszírozási szezon kapcsán kifejtette, hogy amennyiben a régi és az új KAP közötti 1-2 éves interregnum során a korábbi szabályok szerint történik majd az új költségvetési források felhasználása, az a banki tevékenység tekintetében az eddig kialakult gyakorlat folytatását fogja jelenteni a mondott időszakra. Sebestyén Róbert szerint az a tény, hogy egy hatékonyságnövelési kényszerben van az ágazat, az magában hordoz egy agrárfinanszírozási piacbővülést. Az agrárszakértő és a Magyar Fejlesztési Bank ezen kívül két ösztönző tényezőt lát, a hatékonyságnövelés megvalósítási és finanszírozási igényét és a generációváltást.