Fontos számokat ír át a kormány a közbeszerzéseknél

A verseny növelése és az úgynevezett “egyajánlatos” eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik – jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Lazító és szigorító lépések

Császár Dániel múlt havi jelzésével összhangban az is kiderült, hogy 18 millióról 15 millió forintra csökken majd az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni. A cél ezzel az, hogy a még alacsonyabb értékű beszerzéseknél is nagyobb legyen a transzparencia.

A fenti két szigorító lépéssel szemben a Portfolio információi szerint lesz két fontos lazító jellegű lépés is:

  • az EU-támogatást elnyerő cégeknek nem 25, hanem várhatóan 40 millió forint elnyert támogatás-tartalom felett kell csak közbeszerzést indítaniuk (noha a 25 millió forintos korlátot még egy hónapja is kőbe vésettnek jelezte a tárca)
  • az uniós kombinált termékek kapcsán (hitel és vissza nem térítendő támogatás is elnyerhető egy pályázat keretében) egyértelmű lesz a módosított törvény szövegezése, így tehát ezen termékek egyikénél sem kell 25 millió, illetve a jövőben már 40 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás felett közbeszerzést elindítani. (A közelmúltban egyébként már megjelent ilyen pályázat társadalmi egyeztetése és annak szövegében egyértelműen benne van az, hogy “Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn.”)

A múlt havi közgazdász Vándorgyűlésen Császár Dániel azt jelezte, hogy az egy éve hatályba lépett Közbeszerzési törvény alkalmazása során már sok tapasztalat összegyűlt, illetve az utóbbi hetekben több Közbeszerzési Kerekasztalt (szakmai egyeztető fórumot) is összehívtak és mindezek alapján várhatók a változások. Elmondása szerint ezek egy része azt célozza, hogy a közbeszerzések ne lassítsák, sokkal inkább gyorsítsák az uniós támogatások kifizethetőségét időben és volumenben is.

A fenti két lazító jellegű lépés mindenképpen ebben az irányba hat, de egy további, múlt hónapban már jelzett változás szintén ezt segíti elő. Amint megírtuk: a Miniszterelnökség döntése értelmében a K+F+I célú pályázatoknál 25 millió forint támogatás tartalom felett sem kell szétbontani költségtételekre a pályázatot és nem kell így külön közbeszerzést kiírni, hanem általános jelleggel az ilyen pályázati kiírások mentesülnek a 25 milliós korlát alól.

Jönnek az eredmények

A mai konferenciát a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság közösen szervezte és az utóbbi intézmény által küldött közlemény rámutatott arra is, hogy a Hatóság újonnan kapott jogkörei milyen eredményekhez vezettek. A mai konferencián tartott előadásában Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt rögzítette, hogy az elért eredmények igazolták a törvényalkotó szándékait, többek között azzal, hogy a szerződések teljesítésének ellenőrzésével erőteljesebben ösztönözhető a jogkövető magatartás. Erről bővebben:Az elért eredmények kapcsán Rigó Csaba Balázs többek között az alábbiakat rögzítette:

  • A szerződések teljesítésének ellenőrzése során 2016. október közepéig 192 ügy indult, ezekből 13 büntetőfeljelentés, 53 jogorvoslati eljárás született, továbbá 5 törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, és 2 polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Hatóság részéről.
  • Az idei év első kilenc hónapjának eredménye, hogy közel 6700 közbeszerzési eljárás zajlott 1600 milliárd forint összértékben. A mikro-, kis és középvállalkozások teljesítménye nem csökkent a közbeszerzésekben: az eljárások 81,4 százalékát nyerték el, amely lényegében megegyezik a 2015 azonos időszakával (83,1%).
  • A jogorvoslat területén nőtt a hatékonyság, hiszen csak az idei év első tíz hónapjában közel annyi jogorvoslati eljárás indult, mint a tavalyi év egészében, miközben nem növekedett a 24 nap átlagos ügyintézési idő. A növekedés mögött a hivatalból indított eljárások számának emelkedése áll

– olvasható a Közbeszerzési Hatóság közleményében.

 

Forrás: Portfolio.hu

 

 

Vélemény, hozzászólás?