EMVA – Tanácsadó

Gazdanapi fórum a városházán

2017-es évben is megtartották Hódmezővásárhelyen a Gazdanapi fórumot. Az eseményen a Vidékfejlesztési Program és a helyi agrár- és vidékfejlesztés feladatai is szóba kerültek.

Ahogy az elmúlt évben úgy most is a hódmezővásárhelyi városháza díszterme adott otthont a Gazdanapi fórum számára. A rendezvényen Hegedűs Zoltán alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, aki többek között elmondta, bízik benne, hogy a jelenleg is zajló útfejlesztések a gazdákat is érinteni fogják, az elkerülők az ő számukra is hasznosak lesznek. Emellett a tavaly megkezdett földutak gréderezési munkálatait idén is folytatni szeretnék. A cél, hogy Hódmezővásárhely ne csak irányítási szempontból, hanem gazdasági szempontból is központ legyen.

Lázár: továbbra is meg kell védeni a magyar földet

A konferencián Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő is részt vett, aki kiemelte, hogy az agrárkamarai választások miatt fontos lesz a 2017-es esztendő. A miniszter kifejtette azt is, hogy „Globális és multinacionális érdekes bizonyos iparágakat visszavonhatatlanul foglaltak el Magyarországon és ennek a tendenciának a megváltoztatásra csak kevés lehetőség volt – nincs például magyar telekommunikációs cég. Az agráriumban azonban a termőföldet meg tudtuk őrizni nemzeti tulajdonban, nem privatizáltuk külföldiek számára. A következő évtized nagy küzdelme lesz, hogy miként tudjuk ezt megvédeni.”

Lázár János említést tett arról, hogy az Európai Unió abban gondolkozik, hogy teljes egészében kinyitja az országok határait és külföldiek számára is lehetővé teszik a földszerzést, gazdasági társaságokon keresztül. A miniszter szerint a magyar termőföld komoly értéket képvisel, nagy kincs, amely óriási felelősséggel jár. A magyar föld jelenleg magyar tulajdonban van, ahogy a magyar termelési eszközök is, ám ha innen továbblépünk, már folyamatosan jönnek a nemzeti érdekkel ellentétes külföldi csoportok.

A következő 10 évben nem csak a földtulajdont kell megvédeni, hanem át kell strukturálni a mezőgazdasági termelés utáni fázisokat, ezen belül az élelmiszer kiskereskedelmet is, lehetőséget teremtve a piac hazai szereplőinek.

Lázár szerint fontos továbbá, hogy a pályázati források ne jövedelemként szolgáljanak, hanem fejlesztések valósuljanak meg ezekből az összegekből, ezáltal növelve a magyar versenyképességet, az egyes települések helymegtartó képességét. Ennek a kulcsa a közös gondolkozás és találkozás, ahogy ez a szombati fórumon is történt.

Kis Miklós Zsolt, az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a fejlesztésekről és a pályázati lehetőségekről számolt be a jelenlévőknek. Elmondta, hogy az 1300 milliárd forintos támogatás jelentős része már elérhető a gazdálkodók számára, márciusig pedig a maradék, hozzávetőlegesen 200 milliárd forintos összegre szóló pályázati kiírásokat is közzéteszik. A prezentációból az is kiderült, hogy már 450 milliárd sorsáról meghozták a döntést – tavaszig további döntéshozatalra lehet számítani. A pályázatokra sok esetben hatalmas volt az érdeklődés. A trágyatárolók építésére, a település képet befolyásoló pályázatokra, valamint az állattartó telepek számára kiírt pályázatokra is a meghirdetett összegnél nagyobb igény érkezett be. Ezzel szemben az ültetvénytelepítésre és az öntözés-fejlesztésre kiírt pályázatok esetében nem ez volt a tapasztalat.

Az államtitkár továbbá a jégeső károk megelőzésére szolgáló rendszer kiépítésének további fejlesztését is célul tűzte ki, amely néhány megyében már jól vizsgázott, de talán 2018 közepére országos szinten is befejeződik a rendszer kialakítása.

Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy március végéig újabb 14 pályázat jelenik meg, többek között termelői csoportok megalakulására, innovációra, de erdészeti és a helyi piacok fejlesztésére, támogatott szaktanácsadásra szolgáló kiírásokra is számíthatnak a gazdálkodók, így mindenképpen érdemes a pályázati honlapot böngészni.

Borcsik Zoltán, az Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály osztályvezetője a növényvédelmi aktualitásokat emelte ki, szóba hozta a növényvédelmi szerek kivonását is. Utóbbi tekintetében elsősorban a glifozát volt a téma, amelyet előbb kivontak, ám ennek határ idejét végül 2017. december végéig meghosszabbították. Az osztályvezető kiemelte, hogy érdemes figyelni a méhmérgezésre, amelyből az elmúlt években is volt probléma, valamint az integrált növényvédelem végzésére is felhívta a figyelmet, ezzel is kímélve a környezetet és a pénztárcákat.

Dr. Kovács Gábor, az Agrárügyi Főosztály, Földművelés Osztály osztályvezetője a kárenyhítési kérelem elbírálásának folyamatát mutatta be, valamint az osztály egyéb feladatairól (gyümölcs telepítés engedélyeztetése, őstermelőkkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések, vadászati, halászati feladatok) is tájékoztatott.

Schultz József, az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály, főosztályvezetője az MVH átalukálását prezentálta, valamint az ennek következményében újonnan megjelent fogalmakat is igyekezett tisztázni. Többek között cél az is, hogy az aktív gazdák kapják a támogatásokat, valamint az is, hogy a gazdálkodók ne csak egy fajta növényt termesszenek.

Az előadást követően a pályázatokkal, az ehhez kapcsolód időpontokkal és az öntözési fejlesztésekkel kapcsolatban merültek fel kérdések, amelyeket az előadók válaszoltak meg.

szcs

 

forrás és kép: Promenad.hu