Jelentősen növelné a vidékfejlesztési program forrásait a kamara

Elkészült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fejlesztési programjavaslata, ami a magyar agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú sikerének elősegítését célozza. Szorgalmazzák a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerését, a kisebb gazdaságok bevételeinek adómentességét, s a következő vidékfejlesztési program keretének 2000 milliárd forintra emelését.

„Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétben gyarapodó vidék” – ez a jelmondata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyolcvanoldalas fejlesztési programjavaslatának, melynek elkészítésében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is részt vett. A dokumentum a napokban került széles nyilvánosság elé.

“A javaslatcsomaggal egyfelől felállítottuk az ágazatra vonatkozó diagnózist, másfelől pedig az egyes problémák lehetséges megoldásait is megfogalmaztuk” – mondta Győrffy Balázs, a kamara elnöke a program bemutatásakor.

„Mindennek a logikáját egy gyümölcsfához hasonlíthatjuk, melynek először a gyökérproblémáit kell orvosolni” – élt a hasonlattal Győrffy Balázs, aki szerint a legfontosabb kérdések megválaszolása, illetve megoldása már önmagában komoly eredményt hozhat. „Az ágazat működési nehézségét okozó akadályok elhárításával az adottságaink alapján elvárható, „gazdag termésre” számíthatunk” – magyarázta a szakember. A NAK elnöke ezt követően ismertette azokat a főbb beavatkozási pontokat, amik esetében a következő években jó megoldásokat kell választanunk ahhoz, hogy kihasználhassuk Magyarország agrárökológiai potenciálját.

A fejlesztési programjavaslat kiemelten foglalkozik a modernizációt sürgető törekvésekkel, legszüögezve, hogy A JELENLEGINÉL LÉNYEGESEN NAGYOBB FORRÁST, FIGYELMET ÉS LEHETŐSÉGEKET KELL BIZTOSÍTANI A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ÉLELMISZERIPARBAN TERMELŐKNEK TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSRE. 

Szükség van a hazai K+F+I kapacitások erősítésére, ahogy az oktatás és képzés színvonalának erősítésére is. Ezen törekvések elősegítése a kamara szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország – ami egyébként jó adottságokkal és szaktudással rendelkezik – fel tudjon nőni a világgazdaságban zajló, gyors ütemű technológiai változásokhoz.

A dokumentum foglalkozik továbbá a termőfölddel kapcsolatos kérdésekkel is: a következő évek egyik legnagyobb feladata a termőföldeink magyar kézben tartása; a cél, hogy a föld azé legyen, aki műveli. A NAK és a GOSZ szakemberei szerint a kisebb értékű földek eladásához kapcsolódó költségek csökkentéséhez szükség van az ügyvédkényszer megszüntetésére, ami az osztatlan közös tulajdon felszámolásában is fontos lépést jelentene, mindezeken túl pedig felül kell vizsgálni a földforgalmi törvényt is.

Az anyag szerint átláthatatlanság jellemzi a működési formákat is. E téren SZÜKSÉG VAN A CSALÁDI GAZDASÁGOK ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLYKÉNT VALÓ ELISMERÉSÉRE, VALAMINT MEG KELL SZÜNTETNI A LEHETŐSÉGÉT ANNAK, HOGY EGY SZEMÉLY UGYANAZT A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET TÖBB JOGI, ILLETVE ADÓZÁSI FORMÁBAN IS FOLYTATHASSA. Ahogy Győrffy Balázs is hangsúlyozta: az átláthatóság a gazdálkodói és az állami oldalon is jelentős csökkentené az adminisztrációs terheket.

Emellett szorgalmazzák, hogy

a kis és közepes méretű gazdaságok támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételei 100 millió forint összeghatárig adómentesek legyenek,

a feketegazdaság visszaszorítása érdekében pedig folytatni kell a megkezdett áfacsökkentést. Nem kevésbé fontos az is, hogy az EU-s forrásokat hazánk versenyképességének javítására fordítsuk: a mezőgazdaság modernizációjához és az abban rejlő potenciál kiaknázásához

2000 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST KELL BIZTOSÍTANI A KÖVETKEZŐ VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN.

Ebből az összegből pedig az élelmiszeripari vállalatok hatékonyságát is javítani kell, s el kell érni, hogy a hazai alapanyag minél nagyobb hányada kerüljön a magyar élelmiszer-feldolgozókhoz, ezen kívül pedig 50 százalék fölé kell emelni a magyar tulajdonú üzletláncok piaci arányát is.

A fejlesztési programjavaslat szerint AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT IS NÖVELNI KELL, MÉGHOZZÁ HÚSZ ÉV ALATT A JELENLEGI 80 EZER HEKTÁRRÓL LEGALÁBB EGYMILLIÓ HEKTÁRRA, mivel az éghajlatváltozás miatt a termésbiztonság növelése megköveteli a felszíni vizek visszatartását s az öntözött területek jelentős növelését. Szükség van továbbá egy Jövedelemstabilizációs Alapra is, az állattartó ágazatokban pedig a jelenleg hiányzó komplex kockázatkezelési rendszert is ki kell építeni.A NAK szerint fontos előrelépés az idén májusra elkészült, Európában is egyedülálló, a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer – használatával közel 50 milliárd forint termelési érték menthető meg a mezőgazdaságban, ráadásul mindez nem igényel plusz befizetést a termelők részéről.

A sajtótájékoztató végeztével Győrffy Balázs elmondta: a főbb pontok megoldatlanul hagyása komoly problémákat jelenthet a későbbiekben, éppen ezért bízik abban, hogy azok közül minél több bekerül majd a megvalósítandó kormányprogramba.

„A fejlesztési programjavaslatot átadtuk Orbán Viktor miniszterelnöknek és Nagy István földművelésügyi miniszternek, akikkel hamarosan egyeztetünk a javaslatainkról” – tette hozzá a NAK elnöke.