EMVA – Tanácsadó

Késhetnek az agrárpénzek

Az év végével a több mint ötven központi hivatallal és minisztériumi háttérintézménnyel együtt az uniós agrárkifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) is megszűnik, és egy nehezen áttekinthető szervezet veszi át a szerepét. Ezért várhatóan lassúbb lesz a támogatási kérelmek ügyintézése akkor, amikor a kifizetés gyorsítása lenne a cél.

A vidékfejlesztési pályázatok feldolgozásában óriási a lemaradás. Az unió a 2014 – 2020 közötti hazai programokra 1300 milliárd forintot biztosított, amiből ez idáig egyetlen pályázót sem fizettek ki. A már meghirdetett pályázatokra körülbelül tizenötezer igény érkezett, és úgy tudjuk, hogy ezerre tehető a sikeres pályázók száma, akik nyár óta a támogatási határozatuk aláírására várnak, ami a Miniszterelnökség Kecskeméten működő agrár–vidékfejlesztési államtitkárságának dolga. Hogy erre mikor kerül sor, egyelőre nem tudni – panaszkodnak az ügyfelek, akik rendszeresen érdeklődnek az MVH–nál, de hiába. A hivatal illetékesei azzal védekeznek, hogy az államtitkárság, mint felettes hatóság, többszöri megkeresés után sem akart időpontot mondani. Gyanítható, hogy az államtitkárság személyi állományának gyakori változása és az égető szakemberhiány lehet a vontatott ügyintézés oka. Közben az érintettek egyre türelmetlenebbek, szeretnének végre a pénzükhöz jutni, különben nem tudnak eleget tenni a pályázatban vállat kötelezettségeiknek, amit később akár számon is kérhetnek rajtuk.

Ilyen helyzetben különösen kockázatos lépés az első hazai agrárkifizető ügynökség felszámolása – ezt állítja Mészáros Péter, aki jól tudja, mivel jár a hivatali feladatok átszervezése. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) alelnöke ennek kapcsán kifejtette, hogy a történtek miatt jövőre késhet az agrártámogatások kifizetése, miként az MVH–központot befogadó Magyar Államkincstár végleges akkreditációja is, amit a folyamat lehetséges lefolyásából kiindulva pillanatnyilag jövő év októberére várnak. Igen ám, csakhogy az új szervezeti rendszerben az alá– és fölérendeltségi viszonyok jelentős eltérést mutatnak a korábbihoz képest, valóságos közigazgatási dzsungel alakulhat ki, amibe Brüsszel aligha fog belemenni, sőt időlegesen az uniós pénzek kifizetését is felfüggesztheti.

A forrásbefagyasztás reális veszély, ezzel egyetértenek az unió döntéshozatali gyakorlatában jártas szakemberek is. Leginkább azt kifogásolják, hogy az agrárkifizető ügynökséget januártól egy virtuális szervezet váltja fel. Ennek kiépítése már tavaly kezdődött, amikor a vidékfejlesztési programok irányítása a földművelésügyi tárcától átkerült a Miniszterelnökség agrár–vidékfejlesztési államtitkárságára. Aztán folytatódott októberben azzal, hogy az földművelési tárca teljes egészében átadta a kancelláriának az MVH–t. Januártól csak az uniós vidékfejlesztési pénzek felhasználásának kézben tartása marad a Miniszterelnökségnél, a normatív támogatások kifizetése másfél hónap után ismét visszakerül a földművelésügyi tárcához. Az MVH–központ pedig cégtáblacsere után beolvad az államkincstárba, a megyei kirendeltségek betagozódnak a kormányhivatalokba. A beavatottak jelezték, hogy az MVH két hónapja kinevezett és egyben utolsó elnöke, Viski József, a kancellária korábbi agrár–vidékfejlesztési államtitkár–helyettese, az államkincstár elnökhelyettese lesz. Szakmai kérdésekben azonban második emberként is teljes önállóságot kap. Ezen kívül a megszűnő kirendeltségek vezetőinek szakmai irányítója marad, holott jövőre valamennyien a megyei kormánymegbízottak alá tartozó főosztályvezetők lesznek.

A hozzáértők furcsállják az új szervezeti struktúrát és azt is, hogy a kormány uniós intézményt szüntet meg. Ehelyett jobb megoldás lett volna alkalmasabb embereket választani a különböző feladatokra, ha már egyszer 2010 óta sok olyan szakembertől váltak meg, akiket máig nem tudtak pótolni. Az uniós hivatali státusa elvileg kizárhatta volna az MVH felszámolását, de ezt aligha vették figyelembe a határozathozatalnál – jegyzi meg a neve elhallgatását kérő informátor, aki arra a legcsekélyebb mértékben sem számított, hogy például a kancelláriaminiszter egy esetleges pozitív döntésnél az MVH mellé áll. Ugyanis mint kiderült, az egyik ismerősével nem úgy bántak a kifizető ügynökségnél, ahogy az elvárható lett volna, amit aztán később a miniszter rossz néven is vett. Azóta Lázár János többször is megemlítette, hogy a gazdák „ÁVH–nak” nevezik a hivatalt, amit a mintegy ezerhétszáz kormánytisztviselő többsége, ha nem mindegyike „kikéri magának”.

Arról nem is beszélve, hogy a dolgozókon vajmi kevés múlik. Rendeleteket, utasításokat hajtanak végre, ami gyaníthatóan nem mindig tetszik azoknak, akik ezeket a szabályokat hozzák. Talán nem véletlenül vették el a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának lehetőségét a hivatali dolgozóktól – hangsúlyozta az egyik szakértő. Hozzátette: azóta a dokumentumok előkészítése a dolguk. Egyben megváltoztatták a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának rendjét is, amitől lassúbb, bonyolultabb, költségesebb az eljárás, és nagyobb benne a korrupció lehetősége – szögezte le a pályáztatásban jártas szakember. Szerinte megütközést keltő, hogy a különböző állami hivataloknál dolgozó tisztviselők, szakirányú végzettséggel, ám megfelelő gyakorlat híján lehetőséget kaptak arra, hogy külsősként, az MVH belsős munkatársai helyett 10000 -35000 forintért projekteket értékeljenek és pontozzanak, bár kevesen vannak. A számuk 1000 -1200 lehet, holott háromszor–négyszer ennyi projektértékelő kellene. Hogy a helyzet mennyire kritikus, az a napokban derült ki. Az MVH elnöke ugyanis az ünnepek előtt köremailben kérte a pályázatok elbírálásból korábban kihagyott MVH–s munkatársakat, hogyha tehetik, jelentkezzenek projektértékelőnek.

A megszüntetett hivatal tisztviselőire ilyen körülmények között, ráadásul egy új szervezeti rendszerben igen nehéz időszak vár. Hamarosan a hétéves uniós ciklus derekához érünk, és a vidékfejlesztési pályázatokra kapott 1300 milliárd forintból szinte semmit nem használtunk fel. Emiatt több agrárszakértő is attól tart, hogy az idő rövidsége miatt ennyi pénzt nem lehet szabályosan felhasználni. Az MVH elnöke novemberben a kancelláriaminiszter kérésére a helyszíni ellenőrzések számának csökkentésén kezdett el dolgozni, hogy gyorsítsák a kifizetést, vagyis inkább szeretnék behozni a vidékfejlesztési pályázatok ügyintézésében tapasztalható jelentős lemaradást. Ez azonban kétséges és kockázatos lépés.

Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa úgy gondolja, hogy az MVH-ban történtek a kancelláriaminiszternek jó lehetőséget kínáltak arra, hogy átszervezze a hivatalt. Szerinte azt jól látta, hogy ennek most jött el az ideje. Hiszen egy független, ügyfélbarát és korrupciótól mentes szakigazgatási szervre szükség van, ami azonban most jön létre, nem az. Lázár János a vidékfejlesztési pénzekre is rátette a kezét, és minden a hatalmi érdekeknek megfelelően történt – nyilatkozta az országgyűlési képviselő.