Közös Agrárpolitika: ennyit kaphat Magyarország 2020 után

Több mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után a jelenlegi állás szerint – mondta el a siófoki Agrárszektor Konferencián Dusan Chrenek, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kutatás, a migráció és az innováció tekintetében is új költségvetést kell megfogalmaznia az Európai Bizottságnak, amiért az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) emellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a tagországok közötti különböző együttműködésekre, ami azért is fontos, mert van olyan ország, ahol több lehetőség kínálkozik a prioritások megfogalmazására.

Azzal, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a bizottságnak új költségvetést kell megfogalmaznia mind a kutatás, mind pedig a migráció és az innováció tekintetében – emelte ki előadásában Dusan Chrenek. A tagországok azt szeretnék, ha a társfinanszírozás lehetősége bővülne, és a gazdálkodókat nem érné veszteség. Dusan Chrenek többek között azt is kiemelte, hogy nagyobb támogatás jut majd a kis és közepes méretű gazdaságoknak, így versenyképessebbé válhatnak a nagyobb farmokkal szemben, emellett pedig a bizottság azt javasolja, hogy a közvetlen kifizetések mértéke 60 ezer és 100 ezer euró között legyen meghatározva. A munkaerő költségek tekintetében is szeretnének változásokat elérni, fontos azonban kiemelni, hogy még a nagyobb gazdaságokat sem fogja veszteség érni, ugyanakkor a fiatal gazdák is a középpontba kerülnek, és kiegészítő támogatást biztosít majd nekik a bizottság. A konvergencia is folytatódik majd a tagországok között, lesznek ökoprogramok, amelyek a tagországok esetében kötelező jellegűek lesznek, a gazdálkodók esetében azonban csak opcionálisak – tette hozzá.

2020 után a közvetlen kifizetések mértéke összesen 266 milliárd euró lesz, ebből pedig 78 milliárd euró jut majd a vidékfejlesztési pályázatokra. Emellett 10 milliárd eurót különítettek el élelmiszeripari és bioökonómiai célokra. A jelen állás szerint Magyarország 8,56 milliárd eurót, vagyis 2770 milliárd forintot kap majd a közvetlen kifizetésekből, és több mint 200 millió eurót (64,7 milliárd forint) jut piaci célokra – tájékoztatott a szakértő.

A Közös Agrárpolitika egyszerűsítésén és korszerűsítésén túl, a tudásalapú mezőgazdaság fejlesztésének támogatása is szerepel a 2020 utáni KAP jövőbeli tervei között, emellett szeretnék ha méltányosabb és hatékonyabb lenne a támogatások eloszlása a tagállamok és a gazdálkodók között – mondta Dusan Chrenek. Az Európai Bizottság szeretné ha nagyobb lenne az egyensúly a tagországok közötti különböző együttműködésekben, ugyanis minden ország más, így van, ahol több lehetőség kínálkozik a prioritások megfogalmazására. Emellett fontosnák tartják még azt is, hogy egy igazságosabb támogatási rendszer alakuljon ki a gazdálkodók között.

Az európai mezőgazdaság versenyképes, a jelenlegi rendszerben azonban még nem érvényesülnek olyan szinten a környezetvédelmi szempontok, mint ahogyan kellene, így a bizottság szeretné ezt jobban fókuszba helyezni, valamint célul tűzte ki a termelékenység javítását is – hangsúlyozta a szakértő. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése még mindig fontos cél, így 2050-re a bizottság szeretné elérni, hogy nettó nulla százalékos legyen a kibocsátás.

A bizottság kilenc fő fenntarthatósági célt tűzött ki a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába, ezek közül három-három gazdasági és társadalmi, három pedig környezetvédelmi jellegű. A bizottság az alábbi átfogó prioritásokat fogalmazta meg: a tisztességes jövedelem biztosítása, a versenyképesség növelése, a teljesítmény visszaállítása a táplálék/élelmiszerláncokban, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a táj és a biológiai sokféleség megőrzése, a nemzedékek/generációk megújításának támogatása, a vidéki területek élénkítése, valamint az élelmiszer és az egészség minőségének védelme.

www.agrarszektor.hu