Nagy István: a magyar agráriumnak további intézkedésekre van szüksége

A magyar mezőgazdaság versenyképességének erősítése megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra, ehhez azonban további intézkedésekre és támogatásokra van szükség – mondta Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Nagy István ismertette: a mezőgazdaság teljesítménye tavaly elérte a 2720 milliárd forintot, a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első fél évében tovább gyorsult, a bővülés elérte a 17 százalékot. A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát az agrárium adta, a többlet közel 1,7 milliárd euró volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt. A miniszter szerint az ország termelékenységének jó mutatója, hogy Magyarországon 1519 euró az egy hektárra jutó kibocsátás, az új tagállamokban – amelyek Magyarországgal együtt kerültek az unióba – 1380 euró, a régiekben pedig 2593 euró.

A tárcavezető elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében a szaktárca kiemelten kezeli az előleg támogatások kiszámítható és zökkenőmentes kifizetését. Magyarország uniós közvetlen agrártámogatási kerete meghaladja az évi 400 milliárd forintot, ezzel évről évre mintegy 170 ezer vidéki család megélhetéséhez, közel 5 millió hektár termőföld megműveléséhez járul hozzá. Kiemelte, hogy Brüsszelben jóváhagyták 2025-ig az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatásait, és növelték a rájuk fordítható éves keretet is – a sertés esetében ez 10,5 milliárd, a baromfinál 13,2 milliárd forint. 

A miniszter beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági termelés támogatása érdekében az idén több új támogatási jogcímet indítottak. Példaként említette a fűszerpaprika-termesztés, a méhészet támogatását, a tenyészbika tenyésztésbe állítását, komlóültetvények létesítését, haszongalamb vásárlását, és hozzájárult a tárca a viharkárok kompenzálásához is. Tájékoztatása szerint eredményesen tárgyalnak a 2020-2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv előkészítéséről. Jelezte: törekednek arra, hogy megőrizzék azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar gazdák versenyképességét segíthetik a jövőben. Nagy István szerint az ország versenyképességének egyik legfontosabb mutatója a fejlesztések mennyisége. Immár 678 milliárd forintot tesz ki az agrár-hitelállomány, miközben az ágazat csődrátája 1,4 százalék, a legalacsonyabb a nemzetgazdaságon belül. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon (AGVHA) keresztül évente közel 900 millió forint kezességi díjtámogatást biztosítanak, ezzel kulcsszerepük van a kis- és közepes vállalatok (kkv) hitelhez jutásában. Így 19 ezer ügyletben, 307 milliárd forint összegű hitel felvételét segítették elő.

Nagy István a szaktárca eredményei közé sorolta azt, hogy a Nemzeti Földügyi Központba integrálva július 1-jével létrejött az agrárium saját öntözési igazgatási intézménye. Megkezdték továbbá az ország Digitális Agrárstratégiájának megvalósítását, a hazai agrárkutatási hálózat fejlesztését pedig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) az Agrárgazdasági Kutató Intézet integrálásával erősítették meg. Emellett növelték a termelői összefogást, segítik a generációváltást, valamint kidolgozták a magyar méhészeti nemzeti programot. A Vidékfejlesztési Programról a miniszter elmondta: a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forintot különítettek el. A 74 meghirdetett felhívásból 64 már le is zárult, amelyek keretösszege közel 1380 milliárd forint. Jelenleg 10 felhívás nyitott, mintegy 192 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig közel 270 ezer kérelmet bíráltak el, amelyek közül mintegy 191 ezer kérelmet támogattak – ismertette. Jelezte, hogy új felhívásokat terveznek meghirdetni 2019 utolsó negyedévében is, ilyen lesz a minőségrendszerekhez való csatlakozás és a termelői csoportok támogatása. Nagy István tájékoztatott arról is, hogy az idén elindult az ország fásítási programja, és a vadgazdálkodási ütemterv is elkészült. Az élelmiszeripar területén az agrártárca kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítást elkövető személyekkel szembeni büntetőjogi fellépést. Külön hangsúlyozta a miniszter az afrikai sertéspestis (asp) elleni küzdelmet, amely a továbbiakban is az állategészségügy, egyúttal a sertéságazat fő kihívása lesz.

Forrás: agrarszektor.hu