Nincs szó hatalmi harcról

Kis Miklós Zsolt: Több lehetőséget mérlegelnek a vidékfejlesztési hivatal átalakításánál

Hamarosan kihirdeti a Miniszterelnökség az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok eredményeit, a háromszoros túljelentkezés miatt már most látható, hogy a pontozásnak nagy szerepe lesz a támogatások kiosztásánál. A 158 milliárd forintos keret nem fedezi az összes kérelmet – nyilatkozta lapunknak Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szigorú előírásokról és a pályázati lehetőségekről is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) esetleges átalakításáról pedig elmondta: nem hatalmi harc van a háttérben. A cél az, hogy kisebb apparátussal, kevesebb bürokrácia mellett hatékonyabban működjön a rendszer.

  • Március végéig bírálják el az Agrár-környezetgazdálkodási programba jelentkezők pályázatait
  • 18 ezren jelentkeztek a programba, az igénylések összege háromszorosa a 158 milliárdos keretnek
  • 203 milliárd forintra lehet pályázni a következő hetekben a mezőgazdaságban dolgozóknak
  • Az MVH átalakításánál is cél a kisebb apparátus, kevesebb bürokrácia

Március végén derülhet ki, hogy mely gazdálkodók kerülnek be az Agrár-környezetgazdálkodási programba – közölte lapunkkal Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Elmondta: amint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végez a kérelmek feldolgozásával és átadja a szükséges adatokat, megszületik a döntés a pályázatok ügyében.

Pontszerzésen múlik a pénz

A gazdák egyre türelmetlenebbül várják az eredményhirdetést, hiszen a szántóföldi növénytermesztők már lassan kezdenék a tavaszi vetést. Kis Miklós Zsolt szerint azonban nincs csúszásban az eredményhirdetés, hiszen december 31-ig lehetett beadni a kérelmeket, az azóta eltelt pár hét pedig nem elég idő egy ekkora pályázat elbírálására. Több, mint 18 ezren jelentkeztek a programba, az igénylések összege pedig legalább háromszorosa a 158 milliárd forintos keretnek. Az államtitkár szerint ezért pontozással döntenek majd a pályázatok közt.

– A célunk az, hogy minél többen lehessenek részesei a programnak, ezért remélem, arányaiban minden második pályázó nyerni fog valamelyik növényi kultúrával – emelte ki.

Véleménye szerint az már most biztosra vehető, hogy a zonális (vagyis magas természeti értékkel bíró) szántó- és gyepprogramokra jó eséllyel pályázott mindenki. Talán a gyep területen és az ültetvényeken gazdálkodók is nagy többséggel nyerhetnek, de az egyszerű szántó esetében a benyújtott több száz milliárd forint értékű kérelmet biztosan nem fedi majd a keret. Mivel az ökológiai gazdálkodást támogató program keretét a korábbiakhoz képest megháromszorozták, így itt vélhetően minden pályázat eredményes lesz.

Háromszoros a túljelentkezés az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokra – mondta lapunknak az államtitkár

Érkeznek a pályázatok

Az eddig mintegy 610 milliárd forintos kerettel meghirdetett pályázatok után a következő hetekben újabb felhívások érkeznek. Így hamarosan megjelennek az állattenyésztők fejlesztéseit segítő beruházási felhívások, mintegy hetvenmilliárd forint értékben, emellett az erdőtelepítésre szánt 33 milliárd forintos pályázat is hamarosan elérhetővé válik. Érkezik a Leader-egyesületeknek szánt 50 milliárdos pályázat és várhatóan áprilisban jelenik meg az öntözésfejlesztési tender is, szintén 50 milliárd forintos kerettel. Ez utóbbival kapcsolatban az államtitkár megjegyezte,

a vidékfejlesztési program egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy növeljék az öntözött terület nagyságát.

Két szakmai szervezet korábban arra figyelmeztetett, hogy a kidolgozás alatt lévő új vízgyűjtő gazdálkodási terv alapján fennáll a veszélye annak, hogy a felszín alatti vizek védelme miatt nem, vagy csak korlátozottan lehet majd öntözni a zöldség-gyümölcs termelési területek jelentős részét. Az Európai Bizottság és az uniós jogszabályok nagyon szigorú feltételekhez kötik az öntözési beruházások támogatását. Ilyen például az új vízárpolitika és az új vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadása is. A téma felelőse a Belügyminisztérium, az egyeztetések során pedig többször is jeleztük, hogy a tervezetnek tekintettel kell lennie a gazdák érdekeire is, hiszen az új vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek értékelése fogja eldönteni, hol lehet majd öntözésfejlesztési támogatást adni, és hol nem – magyarázta az államtitkár. Ahol a víztest gyenge minősítést kap, azon a területen nem lehet kiépíteni az öntözést.

Gazdabarát rendszer a cél

A tervezett kormányzati átalakítás kapcsán elmondta: itt nem személyi vagy hatalmi kérdésekről van szó. A hetvennél is több háttérintézmény átalakításával – amelynek része az MVH is – a kormány célja, hogy a rendszer kevesebb bürokrácia mellett, kisebb apparátussal, mégis hatékonyabban működjön. Az MVH esetében a kérdés az, hogy az akkreditációs kötelezettséggel járó kifizető ügynökségi munkáit továbbra is önálló szervként végezze, vagy delegálja a feladatait a megyei kormányhivatalokhoz, vagy esetleg másik szerv kapja meg ezt a munkát.

Megfontolt, a kormány szándékával összhangban álló döntéshozatalra van szükség, ami segíti a Vidékfejlesztési program végrehajtását, és a gazdákat sem érinti hátrányosan – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.

Az államtitkár nyomatékosította: az uniós pénzek kifizetését nem érintheti hátrányosan a tervezett változtatás. Példaként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi megszüntetését említette. Akkor mindenki azzal riogatott, hogy megreked a kifizetés és ezermilliárdok maradnak a brüsszeli kasszában. Ehhez képest hazánk az összes uniós támogatást fel tudta használni. A hivatal működésével kapcsolatban jelezte, az uniós pénzeket felügyelő szervnél is elengedhetetlen a szigor, hiszen az európai adófizetők pénzének felhasználását nagyítóval nézi Brüsszel. Ugyanakkor, ha a jogszabályi környezet nem elég rugalmas, vagy a hivatal munkatársai tipikus bürokrataként dolgoznak, akkor nehéz a gazdabarát jelzőt valós eredményként feltüntetni. Ennek ellenére az elmúlt év erőfeszítései már láthatóak, a változtatás szándéka a hivatal elnökében, Gyuricza Csabában is megvan ahhoz, hogy olyan szervezet működjön a jövőben, amire partnerként tekinthetnek a gazdák, nem pedig ellenségként – tette hozzá az államtitkár.

Vélemény, hozzászólás?