Több mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után a jelenlegi állás szerint – mondta el a siófoki Agrárszektor Konferencián Dusan Chrenek, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kutatás, a migráció és az innováció tekintetében is új költségvetést kell megfogalmaznia az Európai Bizottságnak, amiért az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) emellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a tagországok közötti különböző együttműködésekre, ami azért is fontos, mert van olyan ország, ahol több lehetőség kínálkozik a prioritások megfogalmazására.
Phil Hogan: egy méret nem lehet jó mindenkire
Nem végleges az a tárgyalási nyitópozíció, amely a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak 5 százalékos csökkentésére irányul, és a forrásnövelésnek több megoldása is lehet – jelentette ki Budapesten Phil Hogan EU-s agrárbiztos. Nagy István agrárminiszter szerint Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az új KAP támogatási keretei szűküljenek.
60 ezer eurótól csökkentené, 100 ezernél elvágná a támogatást Brüsszel
Gazdaságonként 100 ezer euróban maximálná az évente kifizethető közvetlen támogatások mennyiségét a 2021-2027 közötti új Közös Agrárpolitikában (KAP) az Európai Bizottság (EB), de a megszerezhető támogatások már 60 ezer eurótól csökkennének. Az EB nyilvánosságra hozta a részletezett terveket.
Megvan a 2020 utáni KAP rendelettervezete
A tervezet alapján ugyan bővülhet a tagállami mozgástér, de a források lehívásához a tagországoknak stratégiai tervet kell készíteniük a rendelettervezetben meghatározott 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés elérésére. A tagállamoknak a stratégiai terveket az EB-vel jóvá kell hagyatniuk. A gazdaságonként igényelhető támogatás összegének maximalizálása is kötelező lenne.
A tagállamok többsége elutasítja az új uniós költségvetés megnyirbálását
Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését. A kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben 3 visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán.
Beáldozták a vidékfejlesztést a területalapúért
Sok múlik a nemzeti kormányokon a következő uniós pénzügyi ciklusban. Nemcsak a célok kitűzése és elérésének módja tartozik majd a hatáskörükbe, de eurómilliók átcsoportosításával vagy a nemzeti társfinanszírozás mértékével dönthetnek egy-egy ágazat jövőbeni versenyképességéről.
Agrárakadémia: Már vannak támogatói a magyar KAP reform törekvéseknek
A magyar álláspont az, hogy a jelenlegi támogatási rendszer jól működő elemeire építve, azok ésszerű továbbfejlesztésével kell választ találni a KAP előtt álló kihívásokra – mondta Feldman Zsolt, az FM helyettes államtitkára az Agrárakadémián, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett konferencián. Ehhez már sikerült támogatókat is találni.
A Közös Agrárpolitika forrásainak 2020 utáni megőrzése közös érdek
Az agrárfinanszírozásban rejlő lehetőségekről, az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulásáról és annak várható hatásairól tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Lízing Szakmai Napok konferencián.
A gazdák támogatása nem csökkenhet 2020 után sem
A Békekenyér (FriedensBrot) kezdeményezés fenntartható vidékfejlesztés és a béke biztosítása közti kölcsönös összefüggés hangsúlyozására jött létre. A kezdeményezéshez csatlakozó 12 tagállam képviselői pénteken egyebek mellett a KAP reformjának kérdéseiről tanácskoztak. Fazekas Sándor a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését szorgalmazta.