Hamarosan megjelenik a „Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című pályázati felhívás
2021 októberében várhatóan megjelenik a „Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című, VP3-5.1.1.1-21 kódszámú Pályázati Felhívás, 80%-os támogatási intenzitással.
Nagy István: 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék fejlesztésére
7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig, mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
Állattenyésztők, kertészek: októbertől éles veseny indul az új támogatásokért
Hosszú idő után októbertől újra beruházási támogatásokra pályázhatnak az állattenyésztők és a kertészetek a Vidékfejlesztési Programban. Szabó Adrienn, az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója szerint az összességében 80 milliárd forintos pályázati csomag elsődleges célja, hogy ellensúlyozza a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait a két ágazatban. Az előzetes gazdálkodói érdeklődés nagy, ezért a források megszerzéséért éles verseny alakulhat ki.
Nagy István: Folytatódik a Vidékfejlesztési Program
2020-ban is folytatódik a Vidékfejlesztési Program – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István elmondta: több mint 20 millió ember ellátására képes a magyar mezőgazdaság, aminek nagy szerepe van a foglalkoztatásban és a gazdasági növekedésben is. A tárcavezető hangsúlyozta: 2020-ban is fontos szerephez jut a klímapolitika, az öntözésfejlesztés, az ország-fásítás, a talajvédelem és az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés is. A politikus hozzátette: több felvilágosító kampányt és új támogatási rendszereket is indít az Agrárminisztérium 2020-ban.
Augusztusig 343 milliárd forintot kaptak a gazdák
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra összesen 343 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak idén az első félévben, csaknem 20 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
Ősszel sokmillió embert érintő földcsomagról tárgyalhat a parlament
Az ősszel a parlament elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását célzó birtokrendezési jogszabálycsomag, és az Agrárminisztérium (AM) vizsgálja a hazai agráriumot érintő adózási rendszer átalakítási lehetőségeit is – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Nagy István agrárminiszter. Az AM az agrárgazdaságban a hús- és a tejipari termékeknél, a növényvédő szereknél, az állatgyógyászati termékeknél és az étrend-kiegészítőknél lát legnagyobb esélyt a termékhamisításokra, amelyek ellen a Büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosításával is fel kívánnak lépni. Az agrárminiszter szerint az eddigi csúszás miatt valószínűsíthető, hogy 2021-helyett két évvel később, 2023-től léphet hatályba az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere.
Annyira megkavarták a törvényeket, hogy adókötelesek lettek a gazdák támogatásai?
Miközben az agrárberuházások dübörögnek, a gazdálkodók életét a tervezetthez képest megugrott költségek mellett adózási anomáliák is nehezítik. A Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásában részesült, kettős könyvvitelt vezető kedvezményezetteknek a támogatás után adózni kell, a változáshoz jogszabály módosításra lenne szükség.
A vidékfejlesztési program harmadát már kifizették a pályázóknak
A vidékfejlesztési programban (vp) már 435,7 milliárd forintot kifizettek a pályázóknak, 34,2 százalékát az 1274,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásnak – tájékoztatott az agrárminiszter a március végi állapotok alapján a parlament honlapján.
Hasít a vidékfejlesztés
A Vidékfejlesztési Program minden forrásának a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit kell szolgálnia – hangsúlyozta Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár szombaton, a Hódmezővásárhelyen megrendezett Gazdanapi Fórumon.
Megmarad a vidékfejlesztési és agrártámogatások korábbi szintje
A következő kilenc évben várhatóan megmarad a vidékfejlesztési és agrártámogatások korábbi szintje – hangzott el egy hódmezővásárhelyi gazdafórumon. Miközben a szakemberek az Európai Unióból érkező vidékfejlesztési támogatások 15 százalékos csökkenésére számítanak, a tagországoknak 15-ről legalább 30 százalékra kell növelniük a nemzeti költségvetésből kifizetett támogatásokat. Várhatóan közel 4 százalékkal csökkenhet a Brüsszelből érkező területalapú- és termeléshez kötődő támogatások összege is.