2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása

Az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók – mondta a Portfolio-nak Szabó István. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg, egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység pedig nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.

A gazdaság szereplői közül a mezőgazdasági ágazat élt a leginkább az elmúlt hónapokban a kedvezményes kamatozású NHP fix lehetőségével. Mire számít: a gazdasági környezet tovább növelheti az agrárium hitelállományát? Hol lehet még növekedési potenciált találni a szegmensben?

Valóban, január óta az NHP fix program keretében több mint 343 milliárd forintra kötöttek szerződést a hazai vállalkozások, amelyből a mezőgazdaságba csaknem 82 milliárd forint érkezett. A következő évre úgy számolunk, hogy az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók. Mind a piaci körülmények, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési igénye – amely bizonyos esetekben már kényszer – miatt látunk még további lehetőségeket a gyarapodásra, de jövőre és azt követően már egy moderáltabb növekedésre számítunk, 10% alatti értékkel a teljes agrárszektorra vonatkoztatva. Az ügyfelek érezhetően egyre inkább igénylik ügyintézőink tanácsait és szakértelmét abban, hogy miként lehetne a legkedvezőbb pénzügyi hátteret biztosítani fejlesztési elképzeléseikhez.

2021 átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában, a vidékfejlesztési programok pedig ennél is évekkel később lépnek majd a pályázatmegvalósítás fázisába. A mezőgazdaság akár 3 “szűk” esztendőt is megérhet, mire a támogatott beruházásokra megérkezik az uniós pénz. Mennyire feladatuk a bankoknak, hogy ezt az időszakot áthidalják?

Az agrárgazdaság finanszírozására az OTP Bank évek óta kiemelt figyelmet fordít, ezért is hoztuk létre még 2011-ben az Agrárágazati Igazgatóságot. Azt is fontos látnunk, hogy már leszerződtek a nyertesek a Vidékfejlesztési Program (VP) erre a ciklusra tervezett teljes támogatási összegére, a megvalósítás viszont jelentős mértékben átcsúszhat 2020 utánra, ráadásul a programzárás +3 éves szabálya is abba az irányba hat, hogy lesznek még megvalósuló beruházások ebben az időszakban.

Emellett a VP Irányítóhatóság is készül a visszacsorgó támogatási források újbóli pályáztatására, és az Európai Unió 2021 és 2027 közötti új Közös Agrárpolitikájának csúszása is ad legalább 1 átmeneti évet a jelenlegi támogatási keretek mellett.

Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg.

Ebben természetesen partnerük az OTP – hiszen egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.

Az Agrárminisztérium is készül erre az időszakra: a 100 milliárd forint keretösszegű 80%-os kamattámogatott hitelkeret is jelzi, hogy nem akarnak jelentős visszaesést a beruházásban – ezeket a lehetőséget mi is maximálisan ki fogjuk használni. Emellett persze több – a támogatásoktól független – konstrukciónk is hatékonyan segítheti az ágazat szereplőit ebben az átmeneti időszakban, illetve azon túl is.  

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint a nyertes uniós pályázati projektek megvalósításával az agrárberuházások további növekedése várható. Mi az idei év tapasztalata, mennyire tudtak élni az ágazat szereplői ezekkel a lehetőségekkel? Mire számít 2020-ban?

Úgy látjuk, hogy 2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében elnyert források elköltése, a beruházások megvalósítása, illetve aktiválása jövőre legalább annyi beruházást eredményez, amennyit idén láttunk. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor az élelmiszeripari vállalkozások beruházásairól sem, amelyek ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

Ezt a folyamatot segíti egyrészt a VP-ben és a GINOP-ban az élelmiszer-feldolgozás céljára nyújtott mintegy 300 milliárd forint összegű beruházási támogatás, de az élelmiszeriparban keletkező jövedelem 2010-óta tartó növekvő trendje is a beruházási aktivitás növekedésének irányába hat. Az előző beruházási ciklus zárásáról olyan tapasztalataink vannak, hogy a záróévben és az azt követő évben (2013-2014) egyaránt 20% körüli értékben nőttek a beruházások, viszont a záróévet követő 2. évben 20%-os csökkenés történt. Ezt a tendenciát a jelenre kivetítve 2020-ban és ’21-ben növekedés várható, és ’22-re történhet egy jelentősebb visszaesés, amennyiben a termelők megvárják a következő VP indulását.

Hamarosan új működési forma jelenik meg a gazdaságban, a mezőgazdasági családi vállalkozás. Mennyivel lesz ez tisztább, átláthatóbb, hitelezhetőbb működési egység, mint a korábbi vegyes működési formákból összeálló családi gazdaság?

Régóta hallani már a családi mezőgazdasági vállalkozásokról (CSMV) szóló törvény tervezetéről mi is várjuk az előterjesztést. Az eddig megjelent információk alapján banki szempontból pozitív hozadékát látnánk a tervezett szabályozásnak, mivel a sajtóhírek alapján közelítenék a családi mezőgazdasági vállalkozások szabályozását a Kft-k, illetve Bt-k szabályozásához. Ez mindenképpen kedvezően hatna a CSMV-k banki kapcsolataira, erősítené a transzparenciát és következésképpen javítaná e vállalkozási forma hitelképességét.

Mit vár az OTP a jövő évre beharangozott agrár-öröklési törvénytől? Eszerint elképzelhető, hogy egy örökös viheti tovább a teljes gazdaságot, míg az örököstársakat ki kell váltania. Banki oldalról nézve mennyire kivitelezhető ennek finanszírozása. Támogatnának egy ilyen törvényt?

Ez a kérdés, hosszú évek óta rendezést igényel, mivel a birtokszerkezet öröklés útján történő aprózódása nem érdeke a hazai agrárgazdaságnak. Nemzetközi tapasztalat, hogy a méretgazdaságosság alsó határa egyre feljebb helyeződik, egyre nagyobb gazdaságok felelnek meg a versenyképességi követelményeknek.

Mindezek fényében a banki finanszírozás szempontjából sem előnyös az öröklés útján történő aprózódás, mert a kisebb, vagy tagoltabb tulajdoni hátterű gazdaságok kevésbé tudnak megfelelni a bankképesség, különösen a hitelképesség követelményeinek.

A kialakult gazdaságok egységét a dologösszességhez hasonló jogi formula tarthatná egyben, de ez kérdéskör már nem csak az örökléssel, hanem a generációváltással is szorosan összefügg. Amint megalkotják a generációváltást segítő jogszabályi kereteket, mi is megtalálhatjuk annak a módját, hogy miként tudjuk támogatni ezt a folyamatot pénzügyileg.

Nyáron jelentette be az agrárminiszter, hogy folytatódik a „Földet a gazdáknak!” program. Mi az OTP Bank tapasztalata a programmal kapcsolatban? Mennyire működőképes, mi az, amit változtatnának rajta?

A mi tapasztalataink szerint a hitelkeresletre kétségtelenül pozitívan hatott a földforgalom élénkülése, és a program meghirdetése emelkedő földárakat eredményezett. Ugyanakkor az eddig a földeket bérlő gazdaságok esetében bizonytalanságot okozott az állami földek értékesítése.

Az új földtulajdonosok természetes törekvése, hogy „birtokon belülre” szeretnének kerülni, bár tudták, hogy bérleti joggal terhelt földet vásárolnak. Volt, aki a földbérleti díjak emelésére is tett lépéseket. Mindezek tehát bizonyos térségekben peres eljárásokhoz, bizonytalan jogi helyzethez vezettek, ami a banki finanszírozás szempontjából is növekvő kockázatot jelent.

Komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban, hogy látványosan eltolódtak az arányok a növénytermesztés felé. Mit gondol, mennyire nyitottak a bankok az állattenyésztés finanszírozására? Lehet-e, kell-e változtatni ezeken az arányokon, és ha igen, hogyan?

A mezőgazdaság szerkezeti eltolódáshoz a bankszektornak is alkalmazkodnia kell. Ennek legfőbb oka, hogy az uniós Közös Agrárpolitika támogatásai a növénytermesztést preferálják, illetve, hogy a hazai állattenyésztési ágazatok hatékonysága elmarad versenytársainkétól. A jövőt illetően nem vagyunk túl optimisták, középtávon az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi arányának fennmaradásával kalkulálunk. Ugyanakkor ez természetesen nem jelentheti hitelpolitikánkban az állattenyésztés diszkriminálását. Szívesen és örömmel hitelezünk olyan állattenyésztési fejlesztéseket, amelyek megfelelnek a hitelbírálati követelményeknek. 

Az OTP Bank az elmúlt időszakban kialakított több speciális agrár-finanszírozási terméket is: hogy működnek ezek a gyakorlatban, mik a tapasztalatok?

A piaci igények és a projektek sokszínűségéhez igazodva idén megújítottuk Agrár Fejlesztési Hitelünket, ami – a nagyobb ügyfeleknek szánt Zöld folyosó mellett – a kisebb vállalkozások finanszírozási kihívásaira nyújt széleskörű megoldást több, az agrárium számára is elérhető lehetőség kiaknázásával, amilyen például az NHP fix. A konstrukció így bizonyos feltételekkel szabad felhasználásra, termőföld vásárlásra, valamint beruházási és fejlesztési célokra is igényelhető, és bár több esetben is igen komplex hiteltermékről van szó, jól látható a piaci érdeklődés.

Milyen szektorokban a legkeresettebb a Zöld folyosó hitel és az Agrár Fejlesztési Hitel? Milyen összeget igényelnek átlagosan az ügyfelek, milyen az átlagos futamidő?

A Zöld folyosó hitel nem köthető kifejezetten egyetlen agrár alágazathoz sem, mivel a konstrukciót a Vidékfejlesztési Program kedvezményezettei által tervezett, támogatott fejlesztések és beruházások banki finanszírozására hoztuk létre, illetve arra, hogy bankgaranciát nyújthassunk a támogatási előleg lehívásához.

Az Agrár Fejlesztési Hitel termékvariánsai közül a termőföld-vásárlási és a szabad felhasználású a legnépszerűbb, a két termék tekintetében az átlagos hitel összeg 23 millió forint, az igényelt hitelösszeg 14 millió forinttól 150 millió forintig terjed. A futamidő termőföldvásárlás hitelcélnál saját forrás esetén 20 év, NHP fix forrás mellett 10 év, ahogy szabad felhasználás esetén is.

Forrás: https://www.portfolio.hu