EMVA – Tanácsadó

27 milliárdra még szabad a gazda!

Az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló keretösszeg alig felére érkezett be eddig igény a Miniszterelnökség pályázatán, holott az uniós átlagtól is jóval elmaradva, kritikusan alacsony a hazai öntözött területek nagysága.

Vízpótlás nélkül a zöldség és gyümölcstermesztés hatékonyságának és versenyképességének növelése sem képzelhető el, ezért is kapott kiemelt figyelmet ez a téma a FruitVeB március 2-án a Szent István Egyetem gödöllői campusán megtartott tanácskozásán.

A Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázatra eddig 412 igény érkezett 22,31 milliárd forint értékben

– tájékoztatott Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évnyitó konferenciáján. A szaktárcánál éppen zajlik a támogatási kérelmek értékelése, erre a hónapra ígérik az első döntéseket.

Szándék és pénz is volna rá

Az öntözésfejlesztési pályázaton mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására, vagyis 27 milliárd forintnyi forrás még szabadon pályázható. A tárca elképzelései szerint az elkövetkezőkben olyanok is adhatnak majd be újabb ütem vagy projekt megvalósításra igényt, akik már támogatói okirattal rendelkeznek.

Az öntözésre berendezett összes terület Magyarországon jelenleg 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya az elmúlt években az éves csapadékmennyiségtől függően 30-55 százalék között alakult, ez a mezőgazdasági területek mintegy 2 százalékát fedi le. Ez jóval alatta marad a 6,2 százalékos európai uniós átlagnak.

A pályázati források felhasználásával 400-600 ezer hektár öntözhető terület elérése a cél.

A jelenlegi hazai öntözési helyzet nemzetközi összevetésben is tarthatatlan, ezért kardinális kérdés az öntözés-fejlesztésre rendelkezésre álló pénzek hatékony elköltése, illetve hogy a források ne ragadjanak benn, és ne formálisan költsék el azokat– véli Kapronczai Istvánagrárközgazdász, az OTP szakértője, a SZIE oktatója. Szerinte a kertészeti és ültetvényes kultúrákban nincs alternatívája az öntözéses gazdálkodásnak, mert akkora mértékű a jövedelem különbség és hozambiztonság az öntözött és nem öntözött termelés között.

Mennyire gazdaságos?

Öntözésfejlesztés kapcsán fontos figyelembe venni a gazdaságossági szempontokat is, nem minden hogy milyen adottságú területen, mekkora üzemmérettel szeretné valaki a beruházást megvalósítani. Az öntözés gazdaságosságát alapvetően a termőhely és a kultúra befolyásolja. Jó termőhelyen az öntözőberendezések a kultúrák többségében nagy valószínűséggel gazdaságosan üzemeltethetők, míg egy gyenge termőhelyen még beruházási támogatás és optimális vetésszerkezet mellett is gazdaságtalan. Kapronczai szerint ugyanakkor a jelenlegi alacsony kamatok, a támogatások és a magasabb terményárak valamint a térítésmentes vízdíjak mellett gazdaságilag már nem csak a legjobb talajú területeken indokolt az öntözéses gazdálkodás.

A SZIE docense úgy véli, az öntözésfejlesztésnek állam koordinációval és támogatások biztosításával kell megvalósulnia, azonban szerinte az a helyes, ha a termelők-tulajdonosok szerepvállalása is megjelenik a projektben. Az öntözött területek kritikusan alacsony aránya azért is érdekes, mert van víz az országban bőven. A folyókon 105 köbkilométernyi víz jön be, és 112 köbkilométer távozik, vagyis komoly kapacitás, mintegy 4 balatonnyi mennyiség felhasználatlanul kifolyik. Probléma, hogy az éves vízkészlet időben és térben nem fedi le az öntözővízigényt, ennek biztosítására víztározók, csatornák és csővezetékek építését javasolja Tóth Árpád, a Magyar Öntözési Egyesület vezetőségi tagja, aki szerint érdemes megvizsgálni a felszínalatti vízvezetés (kutak utánpótlódása) lehetőségét is.

Tóth Krisztina

Forrás: www.agronaplo.hu