A magyar álláspont az, hogy a jelenlegi támogatási rendszer jól működő elemeire építve, azok ésszerű továbbfejlesztésével kell választ találni a KAP előtt álló kihívásokra – mondta Feldman Zsolt, az FM helyettes államtitkára az Agrárakadémián, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett konferencián. Ehhez már sikerült támogatókat is találni.

Egyelőre sok a bizonytalanság még a tagállami kormányok számára is a Közös Agrárpolitika 2020 utáni sorsáról, mivel sem a várható forráskeret – a csökkentsük az agrártámogatásokat ismerős mantrája mellett a Brexit csak fokozza a bizonytalanságot -, sem a konkrét módosítási irányok nem ismertek. Sőt, akadnak, akik visszatértek az alapkérdéshez, és zajlik olyan, filozófiai jellegű vita is az EU-ban, hogy egyáltalán a 21. században mi a Közös Agrárpolitika feladata. Épp ezért igen sok párhuzam fedezhető fel jelenlegi támogatási időszakot előkészítő évekkel, és a brüsszeli egyeztetésekre rálátó szakértők szerint várhatóan most sem sikerül átmeneti év nélkül megúszni a két támogatási időszak közötti váltást.

– mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Agrárakadémián, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett konferenciasorozat a KAP reform aktualitásainak szentelt tanácskozásán.

Noha a tagállami érdekek erősen szerteágazóak, sokszor egymásnak ellentmondóak, azért ehhez a törekvéshez támogatóként már sikerült megnyerni a Visegrádi Négyek tagállamai mellett Horvátországot, sőt, a nyilatkozat több elemét támogathatónak tartották más tagállamok is az e hét eleji brüsszeli agrárminiszteri tanácsülésen. Magyarország mindenesetre a jelenlegi támogatási szint megtartásában érdekelt – lévén befizetésarányosan jelenleg is a KAP egyik legnagyobb haszonélvezője -, és az Európai Bizottság novemberi, a KAP jövőjéről szóló közleményében foglaltakkal kapcsolatban számos fenntartásunk van.

A megfogalmazott céljai a következőek: magasabb környezet- és klímavédelmi ambíciószint, eredményorientált megközelítés, nagyobb tagállami mozgástér, igazságosabb forráselosztás, egyszerűsítés, modernizáció. Központi eleme az ún. „új teljesítési modell”, ahol a tagállamok egy közös KAP Stratégiai Tervet dolgoznak ki mindkét pillérre. A konkrét tervek meghatározásához viszont jelentős tagállami szabadságot, rugalmasságot ígér a bizottság, amire viszont Szentirmay szerint értelemszerűen szeretnének garanciákat a tagállamok.

SZÁMOS TAGÁLLAM ELLENKEZÉSE DACÁRA EGYELŐRE NEM ÉRT MÉG NYUGVÓPONTRA AZ A VITA PÉLDÁUL, HOGY VAJON A KAP ELSŐ – A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKET BIZTOSÍTÓ – PILLÉRÉBEN MEGJELENHET-E A NEMZETI TÁRSFINANSZÍROZÁS. Ezt főleg a hollandok és a németek pártolják, viszont a német kormányalakítás elhúzódása miatt nincs erről sem végleges álláspont. Ez utóbbi egyébként az egész uniós költségvetési, és KAP reform ügyét negatívan befolyásolja, mivel Németország az egyik – és a Brexit után vélhetően a legnagyobb – nettó befizetője az EU költségvetésnek.

Várhatóan május 2.-re derülnek ki konkrétumok az EU következő hétéves költségvetéséről – ezt most többéves pénzügyi tervnek hívják (MFF). Eddig 3 forgatókönyv szivárgott ki azzal kapcsolatban, hogy az MFF-ben belül mekkora lehet a KAP költségvetése: a szinten tartás mellett egy 15, illetve 30 százalékos forráscsökkenésről szólnak az előzetes találgatások. 2018. június végére várják a hivatalos EB jogszabályt a KAP 2020 utáni szabályozásáról. Feldman Zsolt mindenesetre nem számít jelentős csökkenésre.

Egyelőre nincs konkrétum sem az uniós intézmények, sem a tagállami kormányok részéről arról, hogy 2020 után is fennmaradhat-e a területalapú támogatások jelenlegi, ám eredetileg átmenetinek szánt, azonban az újonnan csatlakozó tagállamok kérésére többször meghosszabbított SAPS rendszere. Bár Feldman Zsolt szerint jó esély van rá, mivel tudomása szerint érkezett olyan kérés a bizottsághoz német és holland részről is, hogy szeretnék ők is inkább ezt alkalmazni az eredetileg WTO fenntartások miatt náluk bevezett SPS helyett.

Ahogyan a jelentős többletráfordítások révén megvalósított zöldítési intézkedések jelen rendszerének zárójelbe tevését, és egy teljesen új logikájú, főleg a kölcsönös megfeleltetés rendszerére támaszkodó környezet- és klímavédelmi intézkedéscsomagot vezessen be az EU.

Egyrészt a zöldítés 7 éve csak a szemléletformálás megkezdésére elég, érdemi, biodiverzitást befolyásoló hatása csak hosszabb távon lehetne – igaz, ahhoz is meg kellene tartani az egyensúlyt az ökológiai előnyök eléréséhez szükséges szabályozási szigor, és a gazdák versenyképessége között. Kérdéses például, hogy a 2018-tól a zöldítési támogatások feltételéül szabott növényvédőszerhasználati tilalom mennyiben szolgálja majd a biodiverzitás növekedését, és hogy például az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett vegyszerek alkalmazását miért tiltják. Mivel a bizottság még nem konkretizálta, milyen környezet és klímavédelmi célokat kellene elérniük a támogatások fejében, ezért nehéz elképzelni az új támogatási rendszert – jegyezte meg Szentirmay Zoltán.

Magyarország aggályosnak tartja azt is, hogy felmerült a kimeneti indikátorok alakulása alapján végzett utólagos pénzügyi korrekció („performance clearance”) gondolata, ahogyan azt is, hogy indikátorokat vezessenek be az eredményorientált megközelítés támogatására. Szentirmay szerint egyelőre nem látni, hogy mitől lenne egyszerűbb, kevésbé bürokratikus a gazdálkodók számára a támogatási rendszer.

A JELENLEGI RENDSZERBŐL MAGYARORSZÁG A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSOK FENNTARTÁSÁBAN, SŐT ÁGAZATI SZINTŰ BŐVÍTÉSÉBEN ÉRDEKELT, ezt azonban a versenytorzító hatás miatt erősen támadja Németország.

Ugyanúgy érdekeltek vagyunk a fiatal gazda támogatások rendszerének fenntartásában, mivel a generációváltás kényszere mellett az agrárium digitalizációja, modernizációja is csak az ő minél szélesebb körű bevonásuk mellett képzelhető el – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Ezt örömmel üdvözölte a konferencia kerekasztal beszélgetésén Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke, ahogyan azt is, hogy már maga a novemberi bizottsági közlemény is hangsúlyozza, hogy a következő időszakban a EB nagyobb összhangot akar a bizottsági és a tagállami, fiatal gazdák támogatására vonatkozó elképzelések között.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu