A Miniszterelnökség több csalárd szándékkal benyújtott kérelmet talált

Egyre több gyanús vidékfejlesztési pályázat érkezik a Miniszterelnökséghez. Számos esetben olyan cégek próbálnak meg több száz milliós vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást elnyerni, amelyek árbevétele gyakorlatilag a nullához közelít. A tárca szerint ezek a vállalkozások – az előző ciklussal ellentétben – nem reménykedhetnek abban, hogy ilyen módon pénzhez juthatnak, hiszen az irányító hatóság azonnal elutasítja a kétes támogatási kérelmeket.

Jelentős érdeklődés fogadta a februárban megnyílt élelmiszeripari pályázatokat, a beérkezett támogatási kérelmek már most meghaladják a 141 milliárd forintos keretet. A tisztességes vállalkozások mellett azonban olykor olyan cégek pályázata is beérkezik az irányító hatósághoz, amelyekről egyértelműen látszik, hogy nem felelnek meg a felhívásban foglalt célkitűzéseknek, vagy a vállalkozás méretéhez képest irreálisan magas támogatást kérnek.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a pályázat meghirdetésekor igyekeztek rugalmas és könnyen teljesíthető feltételeket szabni, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy akik a könnyen megszerezhető pénz reményében pályáznak, azok olyan támogatási kérelmet is be tudnak nyújtani, amelyek a gyakorlatban nem takarnak valós beruházási szándékot.

Erre példaként említett egy olyan konzorciumot, amelynek tagjai minimális árbevétellel rendelkeznek, láthatóan nem régóta és nem komolyan foglalkoznak az élelmiszeripari tevékenységgel. – Bár ezek a vállalkozások is pályázhatnak százmilliós, vagy akár milliárdos beruházásokra is, a támogatási kérelmüket nagy valószínűséggel elutasítja az irányító hatóság – mutatott rá. Elmondta: a Miniszterelnökség minden egyes pályázat esetében megvizsgálja, hogy a dokumentum valós beruházási célt fogalmaz-e meg, a gyanús kérelmeket pedig azonnal kiiktatják a rendszerből.

Az államtitkár szerint olyan eset is előfordul, amikor a pályázó vállalkozás nem élelmiszeripari tevékenységet próbál meg akként eladni. A legjobb példa erre az a több ezer négyzetméteres raktárcsarnok, amelynek megépítéséhez úgy próbált meg támogatást igénybe venni egy cég, hogy pályázatban vállalta egy kisebb feldolgozó gépsor beszerzését. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan nem az élelmiszeripari fejlesztés kategóriájába sorolható.

– A cél az, hogy a rendelkezésre álló forrást közvetlenül az egyébként igencsak technológiai lemaradásban lévő ágazat fejlesztésére fordítsuk, logisztikai beruházásokat ebből a keretből nem fogunk finanszírozni – szögezte le Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: az uniós forrást megpályázók nem vehetik készpénznek, hogy mindenképpen támogatáshoz jutnak, ahogyan az előző kormány idején előfordulhatott, amikor több esetben is sikerült kijátszaniuk a rendszert az ügyeskedőknek.

Éppen a napokban közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hogy egy Fejér megyei cég állattartó telepek korszerűsítésére igényelt 325 millió forint agrártámogatást, majd később ennek vezetője, őstermelőként, szintén ilyen támogatást kapott mintegy 15 millió forint értékben. Az elszámolásához a cég olyan számlákat nyújtott be, amelyek mögött valós gépeladás nem volt, vagy a számlákon a valóságosnál jóval magasabb ár szerepelt.

A hatóság költségvetési csalással két férfit gyanúsít, akik akár nyolc évnyi börtönbüntetésre is számíthatnak. A NAV a 2009-ben, mezőgazdasági termékek értéknövelése, gyakorlatilag a mostanihoz hasonló élelmiszeripari fejlesztésre kiírt támogatások ügyében is nyomozást folytat, miután konkrét cégnevekkel megírtuk, hogy le sem gyártott csomagológépet számoltattak el, s vehettek fel így több száz millió forintos támogatást.

Forrás: Magyaridők.hu