27 milliárdra még szabad a gazda!

Az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló keretösszeg alig felére érkezett be eddig igény a Miniszterelnökség pályázatán, holott az uniós átlagtól is jóval elmaradva, kritikusan alacsony a hazai öntözött területek nagysága.
Vízpótlás nélkül a zöldség és gyümölcstermesztés hatékonyságának és versenyképességének növelése sem képzelhető el, ezért is kapott kiemelt figyelmet ez a téma a FruitVeB március 2-án a Szent István Egyetem gödöllői campusán megtartott tanácskozásán. A Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázatra eddig 412 igény érkezett 22,31 milliárd forint értékben – tájékoztatott Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évnyitó konferenciáján. A szaktárcánál éppen zajlik a támogatási kérelmek értékelése, erre a hónapra ígérik az első döntéseket.Szándék és pénz is volna rá
Az öntözésfejlesztési pályázaton mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására, vagyis 27 milliárd forintnyi forrás még szabadon pályázható. A tárca elképzelései szerint az elkövetkezőkben olyanok is adhatnak majd be újabb ütem vagy projekt megvalósításra igényt, akik már támogatói okirattal rendelkeznek.
Mennyire gazdaságos?
Öntözésfejlesztés kapcsán fontos figyelembe venni a gazdaságossági szempontokat is, nem minden hogy milyen adottságú területen, mekkora üzemmérettel szeretné valaki a beruházást megvalósítani. Az öntözés gazdaságosságát alapvetően a termőhely és a kultúra befolyásolja. Jó termőhelyen az öntözőberendezések a kultúrák többségében nagy valószínűséggel gazdaságosan üzemeltethetők, míg egy gyenge termőhelyen még beruházási támogatás és optimális vetésszerkezet mellett is gazdaságtalan. Kapronczai szerint ugyanakkor a jelenlegi alacsony kamatok, a támogatások és a magasabb terményárak valamint a térítésmentes vízdíjak mellett gazdaságilag már nem csak a legjobb talajú területeken indokolt az öntözéses gazdálkodás.
A SZIE docense úgy véli, az öntözésfejlesztésnek állam koordinációval és támogatások biztosításával kell megvalósulnia, azonban szerinte az a helyes, ha a termelők-tulajdonosok szerepvállalása is megjelenik a projektben. Az öntözött területek kritikusan alacsony aránya azért is érdekes, mert van víz az országban bőven. A folyókon 105 köbkilométernyi víz jön be, és 112 köbkilométer távozik, vagyis komoly kapacitás, mintegy 4 balatonnyi mennyiség felhasználatlanul kifolyik. Probléma, hogy az éves vízkészlet időben és térben nem fedi le az öntözővízigényt, ennek biztosítására víztározók, csatornák és csővezetékek építését javasolja Tóth Árpád, a Magyar Öntözési Egyesület vezetőségi tagja, aki szerint érdemes megvizsgálni a felszínalatti vízvezetés (kutak utánpótlódása) lehetőségét is.
Tóth Krisztina
Forrás: www.agronaplo.hu
Hasonló fejlesztést tervezel?
Kollégáink megnézik, melyik kiírás illik a projektedhez, és végigvisznek a pályázaton.