Még 2000 milliárdos rést üthet a költségvetésen, hogy kardozunk Brüsszellel

Sokáig fog tartani és fájni fog. Ennyi biztos az uniós támogatásmegvonás vitájáról.
- Mindenki más számot tud, csak az biztos, hogy rengeteg uniós támogatástól esik el Magyarország.
- Egy részétől végleg el kell búcsúzni, mert szabálytalanságokat észleltek az Európai Bizottság auditorai, és büntetést javasoltak ezek miatt: a támogatások bizonyos százalékának megvonását.
- Más része nem vész el, de csak hónapok, esetleg 1-2 év múlva érkezik meg. Rendszerszintű szabálytalanságok miatt ugyanis sanszos, hogy a támogatások kifizetését egész operatív programokra felfüggeszti az Európai Bizottság.
- A viták rendezése után megint megnyitják a brüsszeli pénzcsapot, de addig a magyar költségvetésnek kell megelőlegeznie a támogatásokat. Pénzt kell összegereblyézni az államháztartáson belül, és hitelt felvenni kívülről a hiány befoltozására. Nőni fog az államadósság.
Az összes operatív program blokkolása, azaz a horizontális felfüggesztés azt jelentené,
hogy 2018-ban 2,3 milliárd euró, 2019-ben pedig még több, 4 milliárd euró, összesen több mint 2000 milliárd forint támogatás ragadna benn Brüsszelben. Hiába küldenénk számlákat, nem fizetnének, amíg a viták le nem zárulnak.
inkább politikai alapon dőlt el a támogatások sorsa.
Ha mindhárom operatív program finanszírozását felfüggesztik, akkor ez több lehet a Párbeszéd politikusa által megpedzett 1000-1200 milliárdnál is.
Pedig a kormányzati jelentésből kiderül, hogy már most sem állunk jól. Az idei évben Brüsszelbe küldeni tervezett 2,3 milliárd eurónyi számla egy részét nem tudjuk benyújtani, 1,3 milliárd „egyéb bizottsági auditok miatt az audit megállapítások rendezéséig nem küldhető ki”. Vagyis az 500 milliárd forint támogatásmegvonással fenyegető ügyön kívül is vannak olyan hibák, amelyek miatt nem tudjuk lehívni a támogatások egy részét.
Büntetés és felfüggesztés nélkül is rekord szintre nőtt az államháztartás hiánya augusztusban az elmaradó uniós támogatások megelőlegezése miatt.
A hivatalos adatok szerint az első nyolc hónapban 183 milliárd forintot utalt át az Európai Bizottság és eközben a magyar büdzséből 1385,5 milliárd forintot fizettek ki. A durván 1200 milliárdos különbözet növeli az államháztartás hiányát, és az államadósságot január és augusztus között. A büntetés, a támogatásvisszatartás egyaránt cash flow problémát okoz a költségvetésben, a lyukak betömése hitellel pedig az államadósságot növeli. A költségvetési terhek csökkentésére már történtek lépések, így szeptember elején rendeletben mérsékelte a kormány az uniós projektek 50-75-100 százalékos előlegét. Ezt a magyar kormány eredetileg a gazdaság élénkítésére találta fel, és a szerződéskötés után nyomban, egyetlen kapavágás nélkül igényelhették a nyertesek. Az alsó hangon a projekt támogatásának felét kitevő előleget az első pillanattól vitatta az Európai Bizottság, és nem is volt hajlandó ilyen mértékű előfinanszírozásra. Az nem változott, hogy a szerződéskötést követően azonnal igényelhető az előleg, de például a nem önkormányzati, illetve állami szereplők 50 helyett 25 százalékra tarthatnak már csak igényt.Legújabban pedig, amint arról a Népszava adott elsőként hírt, a korábban előlegként kifizetett támogatások fel nem használt, 50 millió feletti részét a kincstári számlára vissza kell vezetni. A fel nem használt pénzek eddig parkolhattak bankszámlán, akár kamatozhattak is, de most vissza kell folyatni a Magyar Államkincstárba, akkor ugyanis javítja az államháztartás egyenlegét.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és az innovációs tárcát, mennyi pénzt, azaz mekkora pozíciójavulást várnak a szeptember végéig teljesítendő visszafizetéstől. Számot nem közöltek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium megismételte a Pénzügyminisztérium közleményét, miszerint a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, csupán a számla vezetője változik.
Az intézkedés az önkormányzatokat és a közvetetten vagy közvetlenül állami többségi tulajdonú cégeket érinti, a Zoom.hu százmilliárd forintos nagyságrendű várható visszafizetésről írt. Innen nézve különös megvilágításba kerül az a 20,2 milliárd forint jutalom (hivatalos nevén céljuttatás), amelyet a minisztériumokban szórtak ki az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Most ugyanezeket a támogatásokat szedik vissza. A tárcák által kifizetett összes/egy főre eső pluszpénz (forint)- Miniszterelnökség: 3,3 milliárd/4,6 millió
- Nemzetgazdasági Minisztérium: 7,8 milliárd/4,5 millió
- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 4,8 milliárd/4,2 millió
- Emberi Erőforrások Minisztériuma: 4,3 milliárd/2 millió
Utolsó vérig
A kormányzati jelentés szerint a kormány utolsó vérig fog küzdeni az Európai Bizottság állításai ellen. Történelmi példákat hoz fel a kormányzati jelentés még az előző uniós ciklusból, a 2012-2013-as termésből arra, hogy megéri a hadakozás. Az úgynevezett mérnökügynél 1 év 4 hónapra szakadt meg a kifizetés, az aszfaltkeverőügyben 2 év és 10 hónapra nyúlt a pauza. Az előterjesztők azt a következtetést vonták le, hogy érdemes volt vitatkozni, mert az Európai Bizottság jelentéstervezete alapján becsült 130 milliárd, illetve 100 milliárd forint pénzügyi korrekciót sikerült 48-48 milliárdra ledolgozni. A 24.hu informátora azonban úgy emlékezett, hogy kivettek a vitatott csomagokból egyes beruházásokat, azokra nem igényeltek uniós pénzt, hanem a magyar költségvetésből finanszírozták. Tehát nem az bizonyosodott be, hogy szabályos volt az eljárás, mégis csökkent a büntetés.Forrás: www.24.hu
Hasonló fejlesztést tervezel?
Kollégáink megnézik, melyik kiírás illik a projektedhez, és végigvisznek a pályázaton.