EMVA – Tanácsadó

Kényszerpályán az élelmiszeripar

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen hatása lesz az élelmiszeripari fejlesztésekre elkülönített uniós forrásokból megvalósuló beruházásoknak. A keretek kihasználtságával akadnak gondok, a lassú döntéshozatal miatt sok terv elavult. Sokan inkább önerőből fejlesztettek.

Két-három éven belül mutatkozhat meg az élelmiszeripar fejlesztését célzó támogatások hatásai az ágazat versenyképességében – nyilatkozta a Magyar Időknek Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.

A 2020-ig szóló európai uniós költségvetésből mintegy 300 milliárd forint fordítható az ágazat beruházásainak finanszírozására. Ebből 200 milliárd forintra a Vidékfejlesztési program (VP) keretein belül pályázhattak a mikro- és kisvállalkozások, illetve az élelmiszeripari feldolgozásban fantáziát látó mezőgazdasági termelők, míg a fennmaradó százmilliárd forint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretén belül vált elérhetővé a közepes cégek számára. Ez utóbbi keretet az irányító hatóság időközben 88,94 milliárd forintra módosította.

Az Agrárminisztérium pedig a VP-n belül a napokban egy újabb felhívást hirdetett az ágazat szereplőinek, az ötvenmilliárd forintos keretből lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelők, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára az élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogatására. A támogatási kérelmeket 2019. január 2-tól nyújthatják be az érdeklődők.

Éder Tamás a lap kérdésére elmondta: a fent említett programok hatásai egyelőre nem érzékelhetők, ennek legfőbb oka, hogy a pályázatok döntéshozatala lassan halad.

– Jelzésértékű, hogy a legkisebb szereplőknek meghirdetett keretből ekkora összeget újra tudott hirdetni a tárca. Bár az eredeti keretet információim szerint kimerítették az érintettek, vélhetően számos olyan beadott fejlesztési terv volt, ami nem felelt meg az elvárásoknak – emelte ki.

Így most újabb lehetőséget kapnak a fejleszteni kívánó kisebb feldolgozók.

A közepes vállalkozásoknál ennél bonyolultabb a helyzet. Az ágazat szereplőinek bizonyos értelemben kísérleti szerep jutott, hiszen soha korábban ilyen összegű kombinált termék még nem szerepelt a pályázati kiírások között. Az élelmiszeripari fejlesztésekre a Ginopon belül elkülönített 38,94 milliárd forint vissza nem térítendő forráshoz ötvenmilliárd forintos visszatérítendő keret társult.

– Úgy tűnik, hogy emiatt a felhívás népszerűsége nem túl nagy, az érdeklődés szintjét pedig tovább mérsékli, hogy a szakma máig nem tud pozitívan értékelt pályázatról – jegyezte meg Éder Tamás.

Időközben azonban a piacon is jelentős változások mentek végbe. A pályázatokban vázolt beruházási tervek jelentős része mára elavult, mivel a költségek emelkedtek, valószínűleg mindenkinek korrigálnia kell a terveit, ami tovább lassítja a folyamatokat.

Az élelmiszeripar esetében a nagyvállalati kör külön elbírálás alá esik. Az egyedi kormánydöntések alapján és az idén elstartolt nagyvállalati beruházási program keretei között az elmúlt időszakban több vállalat is jelentős támogatáshoz jutott. Elsősorban ezek a fejlesztések hajtották előre az ágazati beruházásokat, emellett sokan döntöttek úgy – főként a közepes vállalkozások körében –, hogy a támogatási döntések hiányában is belevágnak a terveik megvalósításába.

– Mindenkinek azt a célt kell maga elé kitűznie, hogy a mezőgazdasági termékek minél magasabb feldolgozottsági szinten jussanak piacra, a lehető legversenyképesebb módon. Ehhez kellenek azok a technológiai fejlesztések, amelyek, reményeink szerint, ennek a viszonylag jelentős támogatási összegnek az eredményeként előbb-utóbb megszületnek a piacon – mutatott rá Éder Tamás. Az eredményeknek néhány éven belül látszódniuk kell a magyar élelmiszeripar versenyképességén. A helyzetet nehezíti ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan az önköltség is folyamatosan nő.

A munkaerőpiacon végbement változások éreztetik a hatásukat az élelmiszeriparon belül is, a cégeknek nagyon jelentős bérfejlesztéseket kell végrehajtaniuk. Éppen ezért kényszerhelyzetben vannak az ágazat szereplői. Hatékonyságjavító technológiai beruházásokat kell megvalósítaniuk, ha tudják alkalmazni a támogatásokat, akkor azzal, ha nem, akkor saját forrásból. Ellenkező esetben nem tudnak helytállni a versenyben.

 

Forrás: agronaplo.hu