A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János szerint még küzdeni kell a magyar áruk arányának növeléséért a kiskereskedelemben, és a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítéséért.
Lázár János a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz. Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek – szögezte le. „Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani” – mondta a politikus.
A Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak:
Lázár János kijelentette, helyes döntés volt a területalapú támogatások esetében a degresszió bevezetése. A KORMÁNY PÁRTOLJA AZT AZ UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉST, HOGY MÉG ALACSONYABBRA KERÜLJÖN A KIEMELT TÁMOGATÁST LEHETŐVÉ TEVŐ BIRTOKHATÁR.
A politikus szerint a választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról. Két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret 300 hektáros maximumáról – jelezte.
Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, Hódmezővásárhelyen 40 ezer hektár jó minőségű termőföld van, a járásban dolgozik a megye gazdáinak nagy része. A város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. A termelők érdeke volt, hogy Hódmezővásárhely a megyei agrár-közigazgatás központjává váljon, ennek befejező lépéseként az agrár-gazdasági kamara megyei szervezete is a településre költözik.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta, 2010 óta az agrárium kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt, 22 ezerrel emelkedett az élelmiszer-iparban, 50 ezerrel a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.
Az éves export 5,6 milliárdról 8 milliárd euróra bővült, ez részben a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya emelkedésének köszönhető. Az ország adottságai alapján még további 50 százaléknyi fejlődés áll az ágazat előtt – hangsúlyozta az országgyűlés alelnöki posztját is betöltő politikus.
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot – a normatív támogatások szinte egészét, a beruházási támogatások 72 százalékát – már odaítélték.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kifejtette, egyes érdekcsoportok szeretnék, ha az unió költségvetésének 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikára fordított források aránya csökkenne. A szakember nem tartja reális veszélynek, hogy az egyik napról a másikra megszűnne a területalapú támogatás, várhatóan mértéke sem változik jelentősen, de jóval több feltételnek kell megfelelni.
A jelenlegi elképzelések szerint a végrehajtásban és az ellenőrzésben jóval nagyobb szabadságot kaphatnak a tagországok, ugyanakkor támogatásokat célhoz kötnék. EGYSZERŰ GÉPBESZERZÉSI VAGY ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKHOZ NAGYON KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN LESZNEK ELÉRHETŐ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK – MONDTA.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu