A Portfolio minapi jelzésével összhangban továbbra is súlyos elszámolási viták vannak a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között a közbeszerzés ellenőrzés terén és egy keddi brüsszeli egyeztetésre a magyar fél olyan tárgyalási javaslatot vitt, hogy belemenne mintegy 400 milliárd forintos átalánybüntetésbe – tudta meg a 24.hu. A lap szerint azonban a brüsszeli hatóságok nem valószínű, hogy beérnék 10%-os átalánykorrekcióval az érintett bő 4000 milliárd forintnyi, uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél, hanem ennél magasabb, akár 1000 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is javasolhatnak.

Amint május eleji elemzésünkben rámutattunk: továbbra is óvatosnak tűnnek a magyar hatóságok az új pályázati döntések meghozatalával és a kifizetések kiutalásával, amely mögött elhúzódó súlyos elszámolási viták is állhatnak az Európai Bizottsággal. Amint megírtuk: a közbeszerzés-ellenőrzés terén továbbra is zajlanak az egyeztetések (Brüsszel korábban rendszerszintű hibákat állapított meg), és két Operatív Programnál, a környezetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztéseknél (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési programnál (TOP) a magyar hatóságok egyelőre nem is kérték a brüsszeli időközi kifizetéseket az éves pénzügyi záráshoz kapcsolódó óvatossági okokból.

A hatalmas téttel zajló elszámolási vitát érzékelteti a 24.hu friss értesülése, miszerint ma (kedden) Brüsszelbe utazott egy magyar delegáció, amely az értesülés szerint belemenne egy 10%-os átalánykorrekcióba a vizsgált közbeszerzési volumen kapcsán. Mivel rendszerszintű hibákat azonosított az Európai Bizottság a magyarországi közbeszerzés-ellenőrzés területén és a 2014-2018 közötti uniós pályázati közbeszerzéseknél bő 4000 milliárd forintos tételről van szó, így a 10%-os korrekció eleve 400 milliárdos pénzügyi büntetést adna. A cikk szerint azonban a Bizottság ennyivel valószínűleg nem éri be és a problémásnak ítélt közbeszerzéseknél inkább 25%-os, vagy magasabb korrekciót kérne, ami már 1000 milliárd forintos méretű büntetést jelentene.

Lényeges megjegyzése a cikknek az is, hogy a Bizottság elméletileg 5 százalék feletti kalkulált hibaarány mellett akár már fel is függesztheti a támogatásfolyósítást, de ezt eddig nem tette, mivel inkább a szabályos működés ösztönzése, kikényszerítése volna a cél.

A Portfolio információi szerint egyébként az elmúlt hetekbeli egyeztetések leginkább arra koncentráltak, hogy a mintába bekerült projekteknél a különböző korábbi auditok eredményeként megállapítható-e a 10% feletti átlagos hibaarány, vagy sem. Mert ha igen, akkor a vizsgált projektekkel kapcsolatos Operatív Programokban (szinte az összeset érinti) a szabályok alapján azonnal teljesen felfüggeszthető a támogatások folyósítása, hiszen a Bizottság az időközi kifizetéseknél a benyújtott számláknak csak a 10%-át tartja vissza az éves zárásig a pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

Ha viszont kiderül az audit vizsgálatok összesítése alapján, hogy a magyar projektszámlák esetén 10% feletti a kalkulálható átlagos hibaarány, akkor a Bizottság pénzügyi érdekei sérülnének (kevesebb pénzt tart vissza, mint amennyi indokolt), így az általa feltárt hibák kijavításáig (a közbeszerzési felügyeleti rendszer módosításáig és a problémás számlák brüsszeli elszámolásból való kivételéig, várhatóan több hónapig) teljes felfüggesztést szabhat ki Brüsszel csaknem az összes Operatív Program esetében.

Ezt nyilván mindenáron el szeretnék kerülni a magyar hatóságok, illetve macerás lenne egyesével minden közbeszerzés minden számláját újra végigellenőrizni és éppen ezért mehettek ma ki az egyébként elég magas, 10%-os átalánykorrekciós javaslattal Brüsszelbe a magyar szakértők. Egyszerűbb belemenni a 10%-os átalánybüntetésbe, mint egyesével végignézni minden számlát és ha esetleg kiderül, hogy a tényleges hibaarány magasabb, akkor még nagyobb lenne a pénzügyi veszteség a magyar hatóságoknak. A 10%-os átalánnyal egyébként az is elintézhető lenne, hogy Brüsszelből továbbra is jöhessenek az átutalások. A kialkudott pénzügyi büntetést (az itthon már kifizetett, de Brüsszeltől már nem várható támogatásokat) pedig az elgondolás szerint „benyeli” magyar a magyar költségvetés, azaz az adófizetők tábora.

Forrás:www.portfolio.hu