Nincs megegyezés az EU 2021-27-es büdzséjéről

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban. Az EU 2021-27-es büdzséjéről nem született megállapodás.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon – tájkoztatott az MTI. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Arról tájékoztatott azonban, hogy Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Az állásfoglalás szövegét idézve Charles Michel elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.
Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján.

– A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében – közölte.

Bruxinfo szerint egyetlen ország sem elégedett a finn soros elnökség következő pénzügyi keretre vonatkozó javaslatával, de ha lehet a magát a kohézió barátainak hívó tagállamok 16 fősre duzzadt csoportja még keményebb kritikával illette az Általános Ügyek Tanácsának keddi nyilvános vitáján Helsinki tárgyalási keretét. Az utóbbi tábor számára elfogadhatatlanul alacsony szinten, a GNI 1,07 százalékán húzná meg a finn elnökség javaslata a kiadások főösszegét 2021 és 2027 között, ami még az Európai Bizottság tervezetétől is közel 50 milliárd euróval elmarad. Ebből 7 milliárd eurót a regionális (kohéziós) politikára szánt kiadásokból csípne le az EU soros elnöksége, amely az Európai Bizottság megrökönyödésére a büdzsé jövőorientáltnak nevezett tételeit is összesen 37 százalékkal megnyirbálta, és egyedül a közös agrárpolitika második, vidékfejlesztési pillérének juttatott vissza 10 milliárd eurót Brüsszel eredeti javaslatához képest. A finnek azt állítják, hogy a kohézió és a közös agrárpolitika javára (és az összes többi rovására) kiegyensúlyozták a keretköltségvetést, ám ők is elismerik, hogy a felzárkóztatásra 12, a KAP-ra pedig 13 százalékkal kevesebb forrás jut majd 2018-as árakon, mint a folyó hétéves pénzügyi időszakban.

Konrad Szymanski, lengyel EU-ügyi államtitkár szerint a finn javaslat nem visz közelebb a kompromisszumhoz, és aránytalanul nagy vágást lát a kohéziós és a közös agrárpolitikai büdzsében. A franciák a KAP első pillérénél (közvetlen kifizetések) tartanának szükségesnek további emelést. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter hozzászólásában elégtelennek nevezte az 1,07 százalékos kiadási főösszeget, és úgy vélte, hogy azt legalább az 1,16 százalékos szinten kellene tartani. Megismételte azt a magyar álláspontot, hogy a kohéziós és agrárpolitikai források mértékének reálértéken a jelenlegi szinten kellene maradnia (szinten tartás). Külön is kitért arra, hogy az új, 27%-os biztonsági háló miatt (a Bizottság javaslatában ez még 24% volt) valószínűleg Magyarország szenvedné el a legnagyobb csökkentést. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi régiók fele nem éri el az uniós átlagos GDP 50 százalékát. Varga a nemzeti társfinanszírozási kulcsok 15-ről 30 százalékra való felemelését is bírálta, akárcsak az n+3-as szabály megváltoztatását n+2-re. A magyaroknak a közvetlen agrárkifizetések felső határának 100 ezer eurós szinten történő meghúzása is túlzottan alacsony. A csütörtök esti állam- és kormányfői vitát követően előreláthatóan egy februárban összehívandó rendkívüli csúcson tesznek majd kísérletet a tagállamok a megállapodásra.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk” a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Tájékoztatása szerint, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér. Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehatásának kötelezettsége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös” amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.
– A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani – fogalmazott. –  A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból nagyon jó megoldás”, az állásfoglalás ugyanis nagyfokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára. Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.

Forrás: https://agronaplo.hu