A következő hetekben bemutatjuk a Közös Agrárpolitika hazai beruházási intézkedéseit, különösen a II. pilléres támogatásokat, elsőként a mezőgazdasági beruházások támogatását részletezzük mert ez az egyik legnagyobb kerettel rendelkező intézkedése lesz 2023-tól!
Intézkedés neve: Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházás
Forrás
KAP stratégiai terv – 2021. évi jelentés, 1060-1069 oldal.
Az új intézkedés célja:
1. célterület: Az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások támogatása
Az utóbbi néhány évben az aszályok gyakorisága és súlyossága Európa jelentős részén megnövekedett. A klímaváltozás, a területhasználatok és a vízkivételek megváltozásának hatásaként a jövőben ennek fokozódásával kell számolnunk, mindennek jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti következményei lesznek.
A mezőgazdasági művelés alatt álló, a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett területeken megvalósítandó cél a víz utánpótlásának biztosítása, melynek alapvető eszköze az öntözés. Az öntözött területek növekedése nem feltétlenül jár az öntözővíz mennyiségének növekedésével. A beavatkozás támogatni kívánja a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását is. Az optimális vízhasználat és célzott hatékonyság alatt olyan víztakarékosságot célzó komplex módszer bevezetése érthető, amelynek során az öntözendő terület sajátosságait (talajadottságok, növénykultúra, domborzati és csapadékviszonyok) figyelembe vevő, valamint előre jelző rendszer alapján történik az öntözés szükségességének, illetve az öntözővíz mennyiségének meghatározása, illetve az öntözőrendszer automatizálása. Ezeket számítógépes szoftverek beszerzésével, fejlesztésével, valamint szaktanácsadással lehet megvalósítani, melyet a beavatkozás támogat. Amennyiben az érintett öntözendő területre szabott öntözés valósul meg, az hosszútávon mindenképpen kedvező hatással van a vízkészletek megóvására. Ugyancsak támogatandó az energiatakarékos öntözési technológiák bevezetése, az öntözőrendszerek energiafelhasználásának optimalizálása.
A beavatkozáson keresztül aszály-monitoring állomás kiépítése is megvalósítható. Az aszálykárosodás mögött rejlő okok komplex vizsgálatával cél a talajban kialakuló vízhiány vagy -többlet meghatározása a kármegelőzéshez szükséges intézkedések megtételéhez.
A támogatott beruházások elősegítik a termelés biztonságát, száraz években a vízhiány és aszálykárok megelőzését, a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást.
2. célterület: A vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával
A célterület a művelés alatt álló területekről a tűrhetőnél nagyobb károkat okozó csapadékvizek összegyűjtéséhez és későbbi hasznosítását megelőző tározásához szükséges műszaki megoldásokat kívánja támogatni, a többletvizek elvezetése és hasznosítása által is hozzájárulva a mezőgazdasági termelés hozamingadozásának csökkentéséhez, a vízkárelhárítás megvalósításához és a víztakarékos, fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításához.
A csapadékvíz-gazdálkodás megköveteli egyrészt az árkokban összegyűjtött vizeket befogadó vízfolyások tápanyag terhelésének csökkentését – többek között természetes szűrőmezők kialakításával – az összegyűjtött vizek befogadóba történő bevezetése előtt. Másrészt – a szárazabb időszakokban a tározókban összegyűjtött vizekből történő öntözést lehetővé tevő – felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtését és tározását.
A tározók javítják a térség éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét, csökkentik a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat, veszteségeket, valamint kiegyensúlyozzák a vízhiány-víztöbblet egyenetlenségeket, továbbá a vízminőségi és -mennyiségi célok elérése érdekében pufferzónákat alakítanak ki.
Szükséges az olyan közepes nagyságú tározók kialakításának támogatása, amelyek mérete már az öntözővíz kivételt is lehetővé teszi. A beavatkozáson keresztül továbbá a felesleges és káros felszíni víz elvezetése és víztakarékossági szempontok alapján javasolt hasznosítása érdekében olyan, a víz összegyűjtésére és tározására alkalmas vonalas létesítmények is (vápák) is megvalósíthatóak, amelyek művelésbe vonhatóak és átjárhatóak.
A vízelvezetés kizárólag a hirtelen lezúduló, a talajt kifejezetten károsító többlet csapadékvíz elvezetésére szolgál. A csapadékvíz tározók feltöltése felszíni, vagy felszín alatti vizekből tilos, erre korábban (VP által finanszírozott projektekben) sem került sor, és ezután sem tervezünk ilyen megengedett tevékenységet
3. célterület: A melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának támogatása
A célterület jellemzően az üzemen belüli mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorációt és a meliorációs utak kialakítását támogatja. A nagy mennyiségben lehulló csapadékvíz a mezőgazdasági területek útjaira fizikai, ritkán kémiai hatást gyakorol, amely ellen védekezni kell megfelelő vízelvezetési és az út pályaszerkezetének állékonyságát biztosító megoldásokkal.
A mezőgazdasági utat, mint műszaki létesítményt a víz kedvezőtlen hatásától mentesíteni kell, de figyelembe kell venni azt is, hogy az útépítés területe termőterület, amelynek kiszárítását nem lehet megengedni. A vízrendezés során törekednünk kell a hasznosítható vizek visszatartására, valamint arra, hogy csak a felesleges, nem tárolható vízmennyiség kerüljön levezetésre. A mezőgazdasági vízrendezés feladata többek között a vízkárelhárítás érdekében történő beavatkozás.
Támogatási cél, hogy a talajművelés, betakarítás, az egyéb termeléshez kötött szállítás, illetve a táblák biztonságos és gyors megközelítése érdekében mezőgazdasági üzemen belüli kismértékű infrastruktúra fejlesztések valósuljanak meg (pl.: szilárd burkolat nélküli, bogárhátú vagy egyirányú lejtésű, szikkasztó- és/vagy vízelvezető árokkal ellátott pályatest kialakítása). A talaj a legnagyobb víztartó közeg, ahhoz hogy ezt a funkcióját be tudja tölteni, a térség természetes geológiai és talajtani adottságait is rehabilitálni szükséges. A művelésből fakadóan a kialakuló vízzáró réteget fel kell lazítani annak érdekében, hogy a csapadékvizet a talaj képes legyen tárolni. A beavatkozással jelentős mértékben csökkenthetőek a vízhiány és a víztöbblet által okozott károk.
Valamennyi célterület figyelembe veszi a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT 2, 2022-től VGT 3) mezőgazdasági intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait. Ennek megfelelően a beavatkozás alapvető célja a felszíni és felszínalatti víztestek megfelelő jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotának megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása, ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása.
Mindhárom célterület úgy szolgál ökológiai célokat, hogy közben hozzájárul a kiegyensúlyozottabb mezőgazdasági termeléshez. A vízgazdálkodásnak kétségtelenül egyik kulcsszereplője a gazdálkodó, mint vízfelhasználó. Ennélfogva a gazdálkodók ösztönzése a korszerű vízfelhasználást megvalósító fejlesztésekre kizárólag akkor lehet eredményes, ha üzemi szinten is jelentkező, számszerűsíthető termelési előny is képződik.
A meliorációs művek pontos területi elhelyezkedésére, műszaki állapotára vonatkozó információk és adatok bővítése érdekében kialakítás alatt áll egy országos szintű, a meliorációs művek térbeli elhelyezkedését és leíró adatait tartalmazó, kataszteri szintű adatbázis (Országos Meliorációs Kataszter).
Egyértelmű célja magyar hatóságoknak az, hogy a vízjogi engedélyezés szempontrendszerén keresztül a fenntartható vízgazdálkodást elterjesszék. Ennek következtében az öntözött területek növekedése nem eredményezi a vízhasználat (kiöntözött víz mennyiség) szükségszerű vagy egyenes arányú növekedését. Az öntözéses gazdálkodás esetén azokat a műszaki megoldásokat kell előtérbe helyezni, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges jogszabályok biztosítják, hogy az öntözőrendszerek működése során az éghajlati hatások figyelembevételre kerülnek (klímaváltozás hatásai).
A támogatási döntések során fontos szempont lesz ezért az energia hatékony, megújuló energiaforrást használó öntözőrendszerek támogatása.
A beavatkozás kapcsán támogatható költségek:
a) Vízi létesítmények és kapcsolódó építmények rekonstrukciója, építése vagy fejlesztése;
b) Új gépek és berendezések vásárlása, meglévő rendszerek korszerűsítése, beleértve a számítógépes szoftvereket, IKT fejlesztéseket;
c) Az a)-b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projekt-menedzsment költségek;
d) A következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások megszerzése;
e) Az a) ponthoz kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 5%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át. Új földterület vásárlására a beruházás max. 10%-a számolható el;
f) Vízmérő eszközök beszerzésének és beüzemelésének költsége.
g) Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás
Kizárólag azon költségek támogathatók, amelyek a kedvezményezettnél legkorábban 2023.01.01-én, illetve legkésőbb 2029.12.31-én merülnek fel.
Kötelezettségvállalás:
Legfeljebb 5 évig terjedő fenntartási kötelezettség
Az alaptámogatás a jogosult költségek legfeljebb 50%-a.
A támogatás maximális mértéke a jogosult költségek legfeljebb 70%-a meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastrukúra-elem fejlesztése esetén.
Fiatal mezőgazdasági termelő számára 15%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Gazdaságátadás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Az ÖKO minősítéssel rendelkező terméket előállító támogatást igénylő esetén 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Kollektív beruházás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Kamattámogatás esetén maximum 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevétele esetében az alaptámogatáshoz képest 5%-kal megemelt támogatás intenzitás adható.
Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg: 15 millió EUR.
Az elkövetkező hetekben minden héten bemutatunk egy-egy fontos II. pilléres intézkedést, melyek során kitérünk az intézkedési célokra, a jogosultsági kritériumokra, a várható értékelési szempontokra, a várható forrásokra, támogatási összegekre és arányokra.
Amennyiben a jövőben beruházást tervez, akkor kövesse weboldalunkat, iratkozzon fel hírlevelünkre, kövessen be minket a facebookon: https://www.facebook.com/profile.php?id=100063656255770
forrás: https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-kap-strategiai-terve-2023-2027
forrás: Nagy Attila: Beruházási támogatások 2023-tól – a KAP Stratégiai Terv II. pilléres támogatásai kapcsán élesedő újdonságok, változások