Lassú a bírálati rendszer az agrárgazdasági pályázatok egyes elemeinél – állítják gazdák -, s emiatt veszélybe kerülnek beruházásaik.

Bár a kormány az utóbbi hónapokban rendre annak ad hangot, hogy lényegében az összes rendelkezésre álló uniós forrásra kiírták már a pályázatot – amellyel egyedülállóan hatékonyságot produkáltunk a tagországok körében -, ám akadnak területek, ahol a homok került a gépezetbe. Legalább is az érintett ágazat szereplői szerint a szép szavak mögött egyre magasabbak a gondok korbácsolta hullámok. Ez pedig egy igen fontos terület, hiszen a mezőgazdaságról van szó, s jelesül a vidékfejlesztési programokról.

Új rendszerben

A források elosztásának megértéséhez röviden annyit érdemes tudni, hogy az agrártámogatási rendszert az Európai Unió a 2000 évek elején átalakította, s két nagy területre osztotta fel. Az egyik körbe a direkt kifizetéseket sorolták, amelyek automatikusan járnak, ilyenek például a földalapú szubvenciók. A másik elem a vidékfejlesztési programokat takarja, amelyekhez pályázatok útján lehet hozzájutni. Ezek a pénzek használhatóak többi között állattartó telepek fejlesztéséhez, vagy az öntözési rendszerek kiépítése, korszerűsítése is ebből a keretből oldható meg, de akár a vidéki turizmus javításáról szóló tervekkel is ide lehet fordulni. Utóbbi források az unió pénzügyi ciklusához igazodnak, azaz jelen esetben a 2014-2020 közötti időszakhoz.

Lényeges elem, hogy ezekhez a tételekhez hazai források is társíthatóak.

Ez a direkt kifizetésekről nem mondható el, azok teljes egészében uniós pénzek. A vidékfejlesztési programot azonban egy-egy tagország csak abban az esetben indítja el, azaz írhatja ki a gazdák felé, ha azt az unióval elfogadtatja.

Nos, ez az elfogadtatás is döcögősen ment – magyarázta a Zoom.hu-nak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Az pedig csak tetézte a helyzetet, hogy korábban a kormány úgy döntött: a hazai társfinanszírozás mértékét 15 százalékban szabta meg, ez pedig az unió által engedélyezett minimumszint. Ez a honi gazdáknak akár versenyhátrányt is okozhat a nemzetközi piacon, elég csak arra gondolni, hogy a V4-ek esetében rendre 20 százalék fölötti összeget tesznek hozzá az uniós forráshoz.

Az agrárgazdaságban működők számára mára azonban az igazi problémává a pályázatok elbírálásának tempója vált.

Két év várakozás

A szervezet főtitkárhelyettese szerint számos olyan vállalkozó akad, aki bár az elmúlt években beadta pályázatát valamely vidékfejlesztési programra, ám azóta sem sok történt, s csak vár az eredményre. Tudnak olyan esetről – mondta -, akinek közel két éve nem került pont az ügye végére. És bár ez kiugró, ám bőven vannak olyanok, aki úgy érzékeli, hogy hosszú hónapok óta semmi sem történt pályázatuk esetében.

Ráadásul ezt a helyzetet nem lehet azzal elütni, hogy nincs olyan nagy baj, végül is csak két évig tolódott egy beruházás. A helyzet az, hogy a pályázatokhoz úgynevezett lekötött elemeket mellékelni kell. Így például egy állattartó telep bővítése esetében az építőipari kivitelező árajánlatait. Könnyű belátni azt, hogy a jelenlegi piaci körülmények között ezek a két, vagy akár csak az egy éve tett árajánlatok a legkevésbé sem aktuálisak. És ez csak az egyik probléma – magyarázta Máhr András -, ilyen körülmények mellett a fejlesztés megtérülési mutatói is megváltoznak, amelyeket szintén mellékelni kell, tehát az megint csak okafogyott ilyen hosszú bírálati szakasz mellett.

Arról már nem is beszélve, hogy a késő beruházásoknak makrogazdasági szinten is hatása van.

Ezek a fejlesztések ugyanis hozzátehetnének a GDP-hez, ám ez így elmarad.

Máhr András úgy látja, hogy az operatív programok közül a vidékfejlesztésiek az uniótól való forráslehívás és a kifizetések esetében is a legrosszabbak között van. Ha ezeket 2023-ig nem hívnánk le, akkor ezek a pénzek elvesznek. Meglátása szerint azonban ez nem történik majd meg, ugyanis presztízskérdés a kormányzat számára, hogy a források határokon belül legyenek. Így szavai szerint elveszni valószínűleg nem fognak ezek a pénzek, ám annak a veszélye fennáll, hogy a felhasználás sokkal kevésbé lesz hatékony, mint ami csúszások nélkül lehetne.

Úgy vélte a késések alapvetően a bírálati rendszer átalakítása miatt történtek.

Nagyon leegyszerűsítve a struktúra most úgy van felépítve, mintha nagyberuházásokról lenne szó.

Itt azonban nagyszámú és alapvetően kisösszegű pályázatokról kell beszélni, vagyis egy sokkal hatékonyabb struktúra kellene. Ebben a körben ugyanis egy 50 milliós istállófejlesztés például már komoly összegnek mondható. A problémák között említette még: számos eset volt, hogy a pályázat ugyan ki volt írva, de nem volt bírálója. Ám kiemelte azt is, hogy január elsejével a Magyar Államkincstár átvette a megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kifizető ügynökségi feladatait. Máhr szerint pedig ezt követően a hivatal hosszú ideig lényegében állt.

Az ügyben kerestük a Miniszterelnökséget és a Földművelésügyi Minisztériumot is. Arra lettünk volna kíváncsiak, maguk mennyire látják problémásnak a pályázatok bírálati idejét. E mellett pedig mennyi olyan kandidáló van, akinek az ügye több mint fél éve húzódik. A tárcáktól azonban válaszokat nem kaptunk.

A kormány nagyon igyekszik

Ellenben kormany.hu található jelentések szerint Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának június elejei ülésén témába vágóan beszélt. Említette: „valamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírták a határidőig, 68 pályázatot hirdettek meg összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben március 31-ig.” Erről egyébként a Zoomnak korábban több agrárgazdasági szakmai szervezet és most Máhr András is beszélt, ám mint hangsúlyozták

a probléma nem ebben áll.

Az államtitkár ide vonatkozóan jelezte „30 olyan pályázat van, amit véglegesen lezártak – vagy a forrásokra való hozzájutást, a pályázati lehetőséget felfüggesztették -, mintegy 823 milliárd forint meghirdetett keretösszeggel. A 68 pályázatból 29 van nyitva, mintegy 431 milliárd forintos keretösszeggel” – tette hozzá.

Az elbírálásokkal kapcsolatban kifejtette: „sok van elbírálás alatt. Így például az agrár-környezetgazdálkodási program második körére vonatkozó pályázatok mintegy 40 milliárd forintos keretösszeggel, az élelmiszeripari támogatás elbírálása a végéhez közeledik – erre a jogcímre mintegy 274 milliárd forint igény érkezett be. Ebből az első szakaszban mintegy 126 milliárd forint a támogatási kérelem. Elbírálás alatt van a településképet befolyásoló épületek külső rekonstrukcióját segítő pályázat, amelyre több mint 76 milliárd forint igény érkezett be – mondta, illetve döntés várható az egyedi szennyvíz-kezelés első és második szakaszában benyújtott kérelmek esetében is. Ezek mellett a következő hónapban várható döntés a kertészeti pályázatok egy részére, továbbá az állattartó telepekre vonatkozó pályázatok egy részére is, eddig mintegy 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az igénylők” – mondta. Úgy tudjuk ezek a döntések az eltelt időszakban megtörténtek. Ezt követően augusztusban a Hajdúsági Expó agrárfórumán annyit mondott: „a kormány azon dolgozik, hogy a beérkezett támogatási kérelmeket gyorsított ütemben elbírálja, eredményt hirdessen és a rendelkezésre álló forrásokat minél előbb és minél hatékonyabban a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtsa”. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés.

Még a mezőgazdasági bizottság előtt viszont tett egy fontos megjegyzést: „A támogatói döntések a legfontosabb pályázatok esetében még a nyáron, szeptemberre megszületnek”. Máhr András a ezzel kapcsolatban viszont annyit jegyzett meg: „Az utóbbi hónapokban a Miniszterelnökség részéről többször hallottunk már ilyet.”

Frissítés: A cikk megjelenése után alig fél órával befutott a Miniszterelnökség válasza, amely nem cáfolja a cikk alapvető állításait.

A tárca szerint “a Vidékfejlesztési Program (VP) keretéből eddig 155 milliárd forint kifizetése történt meg”, ami az operatív programok között alacsonynak mondható. Ugyanakkor ez azért nem meglepő – indokolják cikkünkkel egybevágóan -, mert “Vidékfejlesztési Program az operatív programokhoz képest egy évvel később, 2015. augusztus 10-én kapott jóváhagyást az Európai Bizottságtól, tekintve, hogy mikor a program a Miniszterelnökségre került 2014-ben, alaposan át kellett dolgozni annak érdekében, hogy annak intézkedései a Kormány elképzeléseivel összhangban a kis- és közepes gazdaságok, valamint a vidék versenyképességének növelését szolgálják. Ezzel összhangban a program 2014-ig alkalmazott eljárásrendje gyökerestül megváltozott.” “Ezek miatt a program végrehajtása lényegesen később kezdődött el, mint az operatív programok esetén.”

A Vidékfejlesztési Programnál fontos megemlíteni azon speciális, több éves kötelezettségvállalású és kifizetésű pályázatokat is, amely az operatív programokban nincsenek. Ezek miatt nem lehet a kifizetések arányát egyértelműen összehasonlítani a többi operatív program kifizetésével – magyarázzák.

A bírálatok extrém, esetleges éven túli elhúzódását illetően – szintén cikkünkkel egybehangzóan – úgy reagált a tárca, hogy a Vidékfejlesztési Program esetében lényegesen magasabb kérelemszámról beszélhetünk, mint a legtöbb operatív program esetében, amely így több munkát is jelent az elbírálások során. A beruházási felhívások elbírálásában valóban volt elmaradás – mondják -, azok esetében most nyártól születtek meg a tavaly benyújtott kérelmekre hozott döntések. Válaszuk szerint az elhúzódó döntéseknek több oka van:

• A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nem volt időben felkészülve a magas kérelemszámra és a pályázati dömpingre, holott tisztában voltak az ütemezéssel. Így a jogosultsági ellenőrzések nem haladtak az elvárt ütemben.
• A legtöbb felhívás esetén az Irányító Hatóság ügyfélbarát módon megengedte a hiánypótlás lehetőségét, ezért sajnos sok esetben hiányos, illetve nem elég alaposan előkészített kérelmek érkeztek be.
• A feldolgozást lassítja a kérelmek rendkívül magas száma is: a VP esetében szinte minden felhívásra három-négyszeres túljelentkezés érkezik be, mely kérelmek mindegyikét fel kell dolgozni.

A Magyar Államkincstár és a megyei kormányhivatalok “megfeszített tempóban dolgoznak”, hogy a jogosult kérelmeket átadják a Miniszterelnökség számára tartalmi értékelésre, majd pedig a döntés meghozatalára. A munka az elmúlt hónapokban komoly eredményeket hozott. A nyár folyamán mintegy 300 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. Ősz folyamán újabb több mint 4000 kérelem feldolgozásában bíznak, mintegy 300 milliárd forintos igénnyel.

A fél éven túli kérelmek számát illetően a minisztérium azt jelezte: a vidékfejlesztési program esetében eddig 69 ezer kérelem esetében született döntés, ám 19 ezer olyan pályázat van, amit több mint fél éve nyújtottak be. A tárca állítása szerint itt is hamarosan döntések lesznek. Hozzáteszik azonban, hogy utóbbi kérelmek több mint fele (11 ezer) egy felhíváshoz kapcsolódik, amelyben a Miniszterelnökség rendőrségi feljelentést tett, ugyanis tömegesen érkeztek be hasonló tartalmú kérelmek, amelyek néhány kapcsolattartóhoz kötődtek. Ezen felhívás kérelmeinek elbírálása a nyomozás miatt nem halad az elvárt ütemben. Hangsúlyozták: ezzel együtt a 2023-ig lehívható keret egyáltalán nincs veszélyben.

Forrás: www.zoom.hu