A Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 15-én bejelentette, hogy három kiemelt KAP beruházási felhívásnál elfogyott a keret, és forráshiány miatt elutasítja a még döntésre váró kérelmeket – akkor is, ha azok minden feltételnek megfelelnek. Több száz olyan gazda maradhat támogatás nélkül, akik sokszor már tervet, engedélyt, árajánlatot és önerőt is előteremtettek. Álláspontunk szerint az elutasítások egy része jogszerűtlen, és érdemes ellenük fellépni!
A közlemény az alábbi felhívásokat érinti:
- KAP-RD01a-RD01c-2-25 – Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek fejlesztése
- KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-1-24 – Állattartó telepek megújítása
- KAP-RD04a-RD04b-1-24 – Feldolgozó üzemek komplex fejlesztése
A hatóság indoklása egy mondat: a kérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet. Az érintetteknek a 2028-tól induló új programozási időszakot ajánlják. Ismerve az eddigi programalkotási időket, ez 2030 előtt nem jelent forrást a gazdák számára.
Mi történt?
Az elutasítások két csoportba sorolhatók:.
- A korábbi kormány alatt benyújtott növénytermesztési kérelmek (terménytisztítók, tárolók, szárítók) teljes egészében elutasításra kerültek. A komplex terménytisztító-felhívásban (KAP-RD01a-RD01c-1-25) 97 pontos ponthatárt alkalmaztak a 100-ból, így a 35 milliárdos keretből tudomásunk szerint senki nem kapott támogatást a MEPAR adatok alapján.
- A még döntésre váró, „bent lévő” kérelmeket az állattartó telepek, a kis szárító (KAP-RD01a-RD01c-2-25) és a feldolgozó üzemek felhívásában forráshiányra hivatkozva utasítják el.
A közlemény maga is elismeri, hogy az elutasítás nem a kérelmek minőségén múlik. Akkor is érvényes, ha a kérelem minden jogosultsági és tartalmi értékelési feltételnek megfelel. A gazda tehát hibátlan pályázattal is üres kézzel marad.
Hogyan jutottunk ide? A beruházásokat az előző kormány által tervezett módon szinte teljesen a magyar költségvetés fizeti
Az érintett beruházási beavatkozások keretének 95,5%-a hazai pénz, és csak 4,5%-a uniós. Ez Magyarország KAP Stratégiai Tervének V. mellékletéből (1491–1506. oldal) számolható ki. A támogatás három forrásból áll:
- Uniós hozzájárulás (EMVA) – euróban rögzítve.
- Nemzeti társfinanszírozás – az uniós rész kötelező hazai párja. Ezen belül az EU 43%-ot, Magyarország 57%-ot ad; a támogatási adatbázis 43%-os „uniós társfinanszírozási aránya” ez a terv szerinti érték.
- Kiegészítő nemzeti finanszírozás (top-up) – tisztán hazai pénz, amellyel a kormány 2021-ben a maximális hazai vállalást ígérte. Ez a beruházási keretek túlnyomó része.
| Beavatkozás | Uniós rész (M EUR) | Nemzeti társfinansz. (M EUR) | Top-up (M EUR) | Összesen (M EUR) | Top-up aránya |
|---|---|---|---|---|---|
| RD01a – Mezőgazdasági üzemek fejlesztése | 57,8 | 76,6 | 1133,3 | 1267,7 | 89% |
| RD01c – Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásai | 11,5 | 15,2 | 219,8 | 246,6 | 89% |
| RD01d – Ammóniakibocsátás csökkentése | 3,5 | 4,6 | 46,7 | 54,8 | 85% |
| RD01e – Állattartó telepek járványvédelme | 3,4 | 4,6 | 12,0 | 20,0 | 60% |
| RD04a – Mezőgazdasági termékek értéknövelése | 49,8 | 66,0 | 1171,9 | 1287,7 | 91% |
| RD04b – Értéknövelés zöld beruházásai | 5,8 | 7,6 | 14,0 | 27,4 | 51% |
| Összesen | 131,7 | 174,6 | 2597,8 | 2904,1 | 89% |
A keret tehát azon múlik, mennyi top-upot ad a költségvetés. Az uniós rész és a hozzá tartozó kötelező társfinanszírozás adott, így a II. pilléri keret csökkenése a hazai top-upból jön le. Ez a keret a 2021-ben ígért 4265 milliárd forintról 2025-re 2891, majd 3153 milliárd forintra változott.
A kockázatot a terv saját előzetes értékelése is leírta. Az ex ante értékelők (a terv 1441–1442. oldalán) rögzítették, hogy a két legnagyobb beruházási beavatkozás keretének kb. 90%-a top-up, amely tagállami szinten igazítható. Figyelmeztettek: ha a költségvetés helyzete kikényszeríti, sor kerülhet ezek keretének csökkentésére vagy a felhasználás halasztására. Most ez történt – csak éppen a kérelmek benyújtása után jóval, az új Kormány új költségvetésit tervei szerint.
Az erős forint is apaszt – de itt csak kis mértékben
Az uniós EMVA-rész euróban rögzített, a gazdák forintban kapják a támogatást. A forint 2026 október közepéig 5,4%-kal erősödött az euróval szemben az év eleje óta, az euró 364 forint körül áll.
A fenti hat beavatkozás 131,7 millió eurós uniós része kb. 384 forintos árfolyamon 50,6 milliárd, 364 forinton 47,9 milliárd forint. A kiesés kb. 2,6 milliárd forint. Ez valós veszteség, de a nagyságrendet nem ez adja: mivel az uniós rész a keretnek csak 4,5%-a, a forráshiány fő oka a hazai top-up csökkentése.
Forráshiány – mégis volt pénz néhány kiváltságosnak idén októberben is
A forráshiányra hivatkozás mellett idén októberben is voltak gazdák, akik támogatást kaptak. A nyilvános támogatási adatbázis (2026. október 19-i lekérdezés) szerint két érintett felhívásban még a közlemény előtti napokban is születtek pozitív döntések.
| Felhívás | Összes támogatói okirat | Megítélt támogatás összesen | Ebből októberi döntés | Októberi támogatás | Utolsó döntés |
|---|---|---|---|---|---|
| Állattartó telepek (KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-1-24) | 279 db | 481,3 Mrd Ft | 10 db | 18,1 Mrd Ft | 2026.10.07. |
| Terménytisztítók, tárolók (KAP-RD01a-RD01c-2-25) | 384 db | 27,6 Mrd Ft | 9 db | 0,54 Mrd Ft | 2026.10.13. |
Az utolsó terménytisztító-döntés október 13-i – két nappal azelőtt, hogy a hatóság bejelentette: „támogatások megítélésére már nincs lehetőség”. Az adatbázisban minden döntésnél 43% az uniós társfinanszírozási arány, vagyis a terv szerinti szerkezetben, top-uppal együtt finanszírozták őket.
A tárca is folyamatosan jelent be kifizetéseket. Szeptemberben a fagykár-megelőző beruházásoknál 147 gazdálkodó kapott 6,6 milliárd forintot, október 17-én pedig több mint 26 milliárd forint AÖP-előleg indult a gazdálkodókhoz.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a döntések rosszak. Azt viszont igen, hogy a pénz elosztása döntés kérdése. Ha egy felhívásban októberben még ki lehetett adni támogatói okiratot, akkor jogos a kérdés: milyen sorrendben és milyen pontszám alapján döntöttek, és hol húzódik a vágóvonal?
Miért jogszerűtlenek az elutasítások?
A forráshiány miatti elutasítás ellen a KAP-törvény 35. § (2) bekezdés c) pontja kizárja a jogorvoslatot – a döntések ezért azt írják: „jogorvoslati kérelem benyújtásának helye nincs”. A kizárás azonban csak valódi forráshiányra vonatkozik. Ha a keret nem fogyott el, vagy a döntés valójában más okon alapul, a címke nem zárja el a jogorvoslatot. Az általunk vizsgált két felhívásban kétféle szabálytalanságot látunk.
A Kúria ezt már korábban kimondta. Az EBH2014.K.44. számú elvi határozat (Kfv.IV.35.409/2013.) szerint a forráshiány miatti elutasítás nem azonos az alacsony pontszám miatti elutasítással. Forráshiányra csak akkor lehet hivatkozni, ha a kérelem elérte a minimális ponthatárt, rangsorba került, és a keret kimerülése miatt nem jutott rá pénz. Ha a kérelem a ponthatárt nem éri el, az elutasítás oka az alacsony pontszám – ilyenkor a jogorvoslat nem tagadható meg. A hatóság azt is köteles indokolni, miért nem kapta meg a pályázó az egyes pontokat. A határozat még a korábbi eljárási törvény (2007. évi XVII. törvény) alapján született, de a mai KAP-törvény ugyanígy csak a forráshiány és a keretkimerülés esetén zárja ki a jogorvoslatot.
1. Terménytisztítók komplex fejlesztése (KAP-RD01a-RD01c-1-25): a keretből semmit nem osztottak ki
- Forráshiány, érintetlen keret mellett. A felhívás 35 milliárd forintos keretéből – tudomásunk szerint – egyetlen kérelem sem kapott támogatást, a keretet közleménnyel nem csökkentették.
- A rendelkező rész és az indokolás ellentmond egymásnak. A döntés „forráshiány miatt” utasít el, az indokolás szerint viszont a kérelem nem érte el a minimumpontszámot. Ez a kúriai döntés szerint érdemi, pontszám miatti elutasítás, amely ellen van jogorvoslat.
- 97 pontos ponthatár a 100-ból. A felhívás 40 pontos minimumot ír elő; a ponthatár emelésének célja, hogy a támogatott kérelmek száma a keretet kitöltse. Egy gyakorlatilag elérhetetlen, előre nem közölt ponthatár, amely mellett senki nem kap támogatást, ezzel a rendeltetéssel ellentétes.
- A lezárás és az elutasítás egymást csáfolja. Az IH 2025 júniusában az 56/2025. számú közleménnyel lezárta a felhívást, mert az 1–2. szakasz kérelmei „lekötik” a keretet. Ha ezek közül senki nem kapott pénzt, a lezárás indoka nem állt fenn – vagy a keretet rangsor szerint ki kellett volna osztani. A lezárás ráadásul elvette az újbóli benyújtás lehetőségét is.
- Elmaradt a rangsoros döntés. A KAP-törvény 25. §-a és a végrehajtási rendelet 76. §-a szerint a jogosult kérelmeket pontszám szerint sorba kell állítani, és ott kell húzni a határt, ahol a keret elfogy.
2. Terménytisztítók, tárolók (KAP-RD01a-RD01c-2-25): forráshiány, miközben mások pénzt kapnak
- A keret nem zárt, hanem bővült. A meghirdetett 15 milliárd forinttal szemben eddig 384 kedvezményezett 27,6 milliárd forintot kapott.
- A támogató döntések folytatódtak. Október 2. és 13. között 9 újabb kérelem kapott 544 millió forintot, miközben a hiánypótlást maradéktalanul teljesítő, minimumpontszámot elérő kérelmeket „a keret teljes lekötésére” hivatkozva utasították el. Ez sérti az egyenlő bánásmód és a pártatlan eljárás elvét (KAP-törvény 2–3. §).
- Az egyszerűsített eljárásban nem a feldolgozás sorrendje dönt. A jogosultság és a 40 pontos minimum teljesülése a döntés alapja, nem az, hogy egy kérelem ügyintézése mikor ér véget.
- A döntés nem ellenőrizhető. Nincs benne a kérelem pontszáma, a ponthatár, a szakaszra jutó keret és annak felhasználása – így a forráshiányt senki nem tudja ellenőrizni.
Minden ügy egyedi: hogy melyik érv áll meg, az a konkrét felhíváson, a benyújtás idején és a döntés szövegén múlik.
Mit tehetnek a gazdák? Előbb jogorvoslati kérelem, aztán per
Az első lépés nem a bíróság, hanem a jogorvoslati kérelem (a gyakorlatban sokan kifogásnak hívják). Ennek elmulasztása a későbbi perindítást is veszélyeztetheti. A szabályokat a KAP-törvény (2022. évi LXV. törvény) és a végrehajtási rendelet (54/2023. (IX. 23.) AM rendelet) adja.
Ne tartsa vissza, hogy a döntés szerint „nincs helye jogorvoslatnak”. A kérelemben elsőként azt kell bemutatni, hogy valódi forráshiány nem állt fenn, ezért a kizárás nem alkalmazható. Ha a hatóság ennek ellenére visszautasítja a kérelmet, a KAP-törvény 36. §-a alapján közigazgatási per indítható. Érdemes egyidejűleg iratbetekintést kérni a pontozásba, a rangsorba és a keret felhasználásának adataiba.
| Lépés | Határidő | Hová / ki dönt |
|---|---|---|
| Jogorvoslati kérelem a miniszternek | a döntés közlésétől 15 nap, egyetlen alkalommal | Kincstár e-ügyintézési felülete, KAÜ-azonosítással |
| A támogató átvizsgálja, saját hatáskörben javíthat | 30 nap | Nemzeti Irányító Hatóság |
| Miniszteri döntés | felterjesztéstől 60 nap | agrárminiszter |
| Közigazgatási per | a miniszteri döntés jogorvoslati tájékoztatása szerint | közigazgatási bíróság |
Mit tehet a kormány a jogorvoslatokkal?
Hogy a kormányzat hogyan reagál a jogorvoslati kérelmekre, ma nehéz megjósolni. Ha több keretet nem kíván biztosítani, a szabályos megoldás a teljes újrarangsorolás lenne. Ehhez a most elutasított kérelmeket is a rangsorba kellene állítani, és a ponthatárt újra ott kellene meghatározni, ahol a keret elfogy.
Ennek következménye is lenne. Ha a most kizárt kérelmek között magasabb pontszámúak vannak, mint a korábban már támogatott, alacsonyabb pontszámú projektek, akkor utóbbiak támogatói döntését felül kellene vizsgálni, akár vissza kellene vonni. Ez jogilag sem egyszerű: a már véglegessé vált okiratokra építve sok gazda szerződést kötött és hitelt vett fel.
A kérdés tehát az, hogy ezt a kormányzat felvállalja-e. Az elutasított gazdák kárpótlása a már támogatottak rovására ugyanúgy népszerűtlen lépés lenne, mint a mostani tömeges elutasítás. A konfliktus legegyszerűbb feloldása a keret megemelése volna – erre azonban eddig nincs jel.
A lényeg röviden
A forráshiány nem a gazdák hibája: az érintett beruházások keretének 95,5%-a hazai pénz, és a kormány ezt a hazai részt csökkentette; az erős forint ehhez kisebb mértékben járult hozzá. Az elutasítás általános indoklása, a rangsor hiánya és az októberi pozitív döntések együttesen erős alapot adhatnak a jogorvoslatra.
Ha Ön is elutasító döntést kapott, ne várjon: a 15 napos határidő a közléssel elindul. Amennyiben jogorvoslatot kíván indítani, de ehhez nem talál megfelelő tanácsadót, akkor keressen minket, és segítünk felmérni, hogy az Ön ügyében milyen érvekkel érdemes fellépni!
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.
Források
- KAP Nemzeti Irányító Hatóság közleménye, 2026. október 15.
- Általános Útmutató (ÁÚF) 5.0, jogorvoslati fejezet
- Világgazdaság: 80%-os társfinanszírozás, 4265 Mrd Ft, 2021
- Agrármin. előadás: 2891 Mrd Ft II. pillér, 2025. május
- Bács-Kiskun megyei KAP ST összefoglaló, 2025. szeptember
- Economx: forintárfolyam, 2026. október 15.
- Agroinform: fagykár-támogatások
- Magyarország KAP Stratégiai Terve 2023–2027, V. melléklet és ex ante értékelés
- Támogatási adatbázis, KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-1-24 és KAP-RD01a-RD01c-2-25 felhívás, lekérdezés: 2026. október 19.
